Szeptember elején nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek között az Izraeli Kulturális Intézet (IKI) egy praktikusan átalakított kis palotában, a belváros szívében, az Andrássy úttól egy perc gyalogútra.

A megnyitón a honi zsidó élet minden jelentős szereplője felvonult – a … Tovább »

Nathan Sharansky, a legnevesebb szovjet „refuznyik” volt. Kémkedés vádjával kilenc évet töltött szovjet börtönökben és kényszermunka-táborokban, mivel nem volt hajlandó felhagyni a kivándorló útlevélért folytatott küzdelmével. 1986-os szabadulása után alijázott, Izraelben … Tovább »

A Szombat olvasói tematikus különszámot vehetnek a kezükbe abból az alkalomból, hogy Herzl Tivadar 150 éve született Pesten. A visszaemlékezés messze nem formális, nem pusztán arra vállalkozott a lap, hogy felidézze a Herzl korabeli Pest-Budát, (bár Andrew Handler életrajzi elemeket … Tovább »

„kinek a nyelve ez / melyet számba adtatok? / kinek a nyelve ez / melyen szólnom kell veletek? / e nyelven magamról nem szólhatok nem kiálthatok – Részleteket ajánlunk Szántó T. Gábor Koinónia kiadó gondozásában megjelent kötetéből.
 

Két, 1959-ben megjelent írás tudósít a TIME magazinban a romániai zsidók kivándorlásáról. Az első, januárban megjelent cikk szerzője 1958 szeptemberére teszi a kezdetet, amikor Bukarest zsinagógáiban a Jom Kipurt ünneplők között elterjedt a hír: hatévi várakozás után a hatóságok elfogadják a kivándorolni szándékozók jelentkezését. „A virulens antiszemitizmusáról ismert Romániában a zsidók kevés segítségre számíthatnak.

A sztálini kommunizmus és a nácizmus nemcsak hogy egyaránt tömeggyilkos rendszer volt, hanem egyenesen megkönnyítették egymás dolgát. Külön-külön egyik sem okozott volna ekkora szenvedést és pusztítást.
 

Kerekasztal-beszélgetés a Francia Intézet és a Szombat folyóirat szervezésében, a Szombat francia számának bemutatója alkalmából
 

“A játéknak más nevet is adhattak volna. Megmerevedésük abban az állapotban, amelyben voltak, csaknem meztelenül, csontsoványan, mozdulatlanságuk, az, ahogy hirtelen minden mozgásról lemondva megálltak – szinte levegőt sem vettek –, valahogy rossz jelnek tűnt… Amikor őket nézte, a kisfiú sokszor elgondolkozott azon, vajon ez a játék nem sietteti-e a sötét következményeket.”
 

Engem majdnem megvertek.
Egy újságospavilonban érdeklődtem, található-e itt Szombat c. folyóirat.
Nem hallottak róla. S miközben görnyedten keresgéltem, belenéztem a
Mozgó Világba, konkrétan belemerültem egy varázslatos költeménybe,
hirtelen elhangzott az üvöltés.

Csak a hidegháborúban működhetett együtt olyan furcsa páros, mint Shaike Dan és Gheorghe Marcu tábornok. Dan besszarábiai zsidó volt, akit a II. világháború vége felé dobtak le ejtőernyővel Romániába, hogy segítse az életben maradt zsidók kivándorlását. Később az izraeli titkosszolgálat rezidense Kelet-Európában, majd miniszterelnöki tanácsadó. Marcu a hírhedt Securitate tiszt…

Markó Iván koreográfiáit időről időre műsorára tűzi a Művészetek Palotája, melyek közül jó néhánynak a premierje is itt volt, és később nem egyet határainkon túl is óriási sikerrel mutattak be. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével és Kossuth-díjjal is elismert művész alkotásai változatlanul nagy népszerűségnek örvendenek a közönség köreiben. 2010. október 28-án négy műve látható a Fesztivál Színházban, melyek kifejező eszközökben, látványban és zenében igen változatosak: az eszköztelenségtől az épített díszletekig és vetített filmig, Goran Bregović, Maurice Ravel és Claude Debussy zenéjén át Fülei Balázs közreműködéséig terjed a repertoár.
 

Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető  2011. február 27-ig.
 

  Shlomo Sand: Hogyan alkották meg a zsidó népet? Kairosz kiadó, 2010. Nagy vihart kavaró könyv jelent meg Izraelben 2008-ban, melyet nemsokára követett az angol, majd idén a magyar fordítás. A zsidó nép és Izrael legitimitását kétségbevonó mű nálunk a Kairosz kiadó gondozásában … Tovább »

Nemrégiben jelent meg a németnyelvű Spiegelben egy sajátos riport Budapestről (később még brutálisabb címmel a lap angol nyelvű onlájn kiadásában), amelyben Eric Follath tollából meglehetősen sommás kép alakul ki a magyar fővárosról. A nem tudni mikor, de több évvel ezelőtti, egyik Hősök terén zajlott Gárda-avatással dekorált címlap kimondja: az antiszemitizmus európai központja Budapesten van.

Koen Peeters flamand író A Nagy Európai Regény című kötetét a szerző jelenlétében mutatták be október 18-án. A regény tétje nem kevesebb, mint hogy lehet-e Európában múlttudat és identitások nélkül élni. Gyógyíthat-e a feledés, vagy egy emlékezet- és identitásvesztett világban az érzelmek is elenyésznek. A Gondolat Könyvkiadó „Akcentusok” sorozatában megjelent kötet lapunk főszerkesztője által írt előszavát közöljük és egy részletet a regényből.
 

Alain Finkielkraut – A Másság nevében
Refelxiók az eljövendő antiszemitizmusra
A megfigyelőknek kétségkívül igazuk van: az antiszemitizmus nem új eszme Európában. Ennek ellenére tévúton járnak, s mi eltévedünk velük együtt, ha a mostani történetet a hajdani mintájára értelmezzük, … Tovább »

Akkor, a háború végével, mindenkinek volt története. Hihetetlen, csodálatos, abszurd, arról, hogyan menekült meg, hogyan úszta meg, a frontot, a bombázást, a deportálást, a bezártságot, a menetet, az ínséget és az elmebajt. Élvezettel és szörnyülködve meséltük, magunk sem hittük, hogy megtörtént, hogy megtörténhetett, hogy megúsztuk, hogy túléltük. 

Ablaka előtt a körtefa levelei hamar megsárgultak, ám az egyik közülük sokáig kitartott. Ezt a levelet figyelte. Ahogy szabálytalan mozdulatokkal rángatózik, mint akit kísértet szállt meg. Láthatólag szeretett volna leszakadni az ágról, talán hogy legyen már vége az egész kínlódásnak. Nem leshette meg a pillanatot, indulnia kellett.

Komlós Aladár nyolcvan évvel ezelőtt megjelent esszéjét a Szombat folyóirat körkérdésével, néhány hónappal ezelőtt eljuttattam több irodalmárnak, pszichológusnak, rabbinak és társadalomtudósnak, hogy fogalmazzák meg álláspontjukat az egykori felvetésekről.

A válaszadók … Tovább »

Komlós Aladár gondolatmenetének kiindulópontját („zsidó lélek”) alapvetően elhibázottnak tartom. Az írás egy romantikus hangvételben megfogalmazott érvelés, mely már megjelenésekor sem tartozott a szellemi progresszióhoz. A huszadik század talán legfontosabb módszertani vívmánya … Tovább »