Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

KECSKEMÉT | Életveszélyes fenyegetést kapott privát e-mail címére a holokauszt kecskeméti eseményeit feldolgozó dokumentumregény szerzője, Benczúr Csaba. Gyors nyomozással azonban a rendőrök megtalálták a fenyegetőzőt.

„Te mocskos zsidó kutya ügyészkorcs! nyomd … Tovább »

Rég nem látott és hallott jobboldali újságírók kaptak mikrofont szerda este egy könyvbemutatón, és Kondor Katalin, illetve Chrudinák Alajos bátran élt is a lehetőséggel. Zsidózva, buzizva, hazaárulózva siránkoztak a rendszerváltás kudarcán és a sajtó jelenlegi helyzetén. Nosztalgiaest a szocializmus emblematikus újságíróival.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.

Ma délelőtt került bemutatásra a budapesti Fogasházban az a több mint 50 felvételt tartalmazó videó-sorozat, amelynek keretében magyar zsidó és nem zsidó közéleti személyek beszélnek a zsidósághoz fűződő viszonyukról.

A küszöbön áll egy újabb palesztin-izraeli háború, ezt állítja egyre több közel-kelet szakértő.

Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.

Abda — Szigorúan titkos nyomozást folytatott 1967 és 1977 között a Belügyminisztérium, hogy kiderítse, pontosan kik a felelősök Radnóti Miklós (1909-1944) 70 évvel ezelőtti haláláért – derült ki az állambiztonsági levéltár nyilvánosságra hozott dokumentumaiból.

Herzl címmel tart ősbemutatót november 24-én a Spinoza Ház Makranczi Zalán, Gyabronka József és Hajdú László szereplésével.

Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”

A Zsidó Tanulás Világnapja, 2014. november 16. vasárnap 16:00 – 20:15

– emlékezzünk László Klárira!

Képzeld el, hogy valaki tényleg odafigyel a problémáidra! Úgy figyel, hogy minden porcikájával jelen van. És képes úgy kérdezni, hogy a te valóságodba helyezi bele magát, mert tudja, hogy neked az segít, ha azon belül tudsz előrelépni egyet. … Tovább »

Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.

Mély fájdalommal vettük tudomásul, hogy Dr. László Klára szociológus, címzetes egyetemi docens, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a  Semmelweis Orvostudományi Egyetem oktatója 2014. november 8-án elhunyt.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

Számos, Magyarországon először látható filmmel, többek közt Oscar-esélyes világháborús történettel és rendhagyó kísérőprogramokkal várja az érdeklődőket november 20. és 23. között a III. Zsidó Filmfesztivál.

A filmfesztivál célja, hogy minél sokrétűbb … Tovább »

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Az idei évben fellángolt izraeli-palesztin konfliktusok háttere és eseménysora nem kevésbé bonyolult, mint a térség eddigi története. Sokan arra vezetik vissza a nyár óta egymást követő erőszakos cselekményeket, hogy egyrészt a zsidó oldalon egyre erősödik a Templom-hegy hozzáférhetőségének igénye, másrészt az izraeli vezetés demonstratívan támogatja az arab negyedbeli, illetve a keleti városhatáron kívüli, zsidók számára új otthonokat biztosító építkezéseket. A Templom-hegy használatának zsidó hívei azzal érvelnek, hogy nekik is járnak ugyanazok a jogok a szent helyeken, mint arab társaiknak. A város feletti rendelkezés, s ezen belül az építkezés jogát pedig mind korai, mind modern történelmük alapján természetesnek tartják.