Az Acton Institute és az Europa Institut meghívja Önt az „Erkölcs és jogrend a piacgazdaságban” című konferenciájára, amely Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián kerül megrendezésre 

Forrás: Ma A relativitás elméletének atyja, akinek 1954. január 2-án Eric Gutkind filozófushoz írt levelét csütörtökön bocsátják aukcióra a londoni Bloomsbury házban, kifejti: “Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyarlóságok kifejeződése és terméke, a Biblia pedig … Tovább »

Egy a harmincas években fajvédelmi dolgozatokhoz is felhasznált arcképcsarnok képezi az alapját Magyarország 2009-es Velencei Biennálén való megjelenésének. A zsűri Rényi András és Forgács Péter munkáját díjazta. 

Nehéz úgy írni a Gecy c. színdarab szeptember 27-i bemutatójától, hogy közben az írás ne csússzon át félig-meddig egy undorító antiszemita hecckampány majd támadás krónikájába. Ezt azonban mindenképpen szeretném elkerülni, már csak a darab és az előadás, az alkotók és a közönség iránti méltányosságból is. 

Hónapokkal ezelőtt, amikor a Zugló-rákosmezei Dialógus Klub tervbe vette, hogy “Hitler és Sztálin – ma” című fórumára meghívja Ormos Mária és Krausz Tamás történészt, még nem volt világválság. Most pedig benne vagyunk a sűrűjében.

Szántó T. Gábor: Új zsidó képviselet kívántatik
A zsidó szervezeteknek kell kialakítani a közös képviselet és a forrásmegosztás arányos rendjét – nem kormányon, vagy ellenzékben lévő politikusoknak. Előbb a Mazsihisz bírálóinak kellene egymással megegyezniük – s nem külön-külön … Tovább »

Paul Krugman közgazdász, a Princeton Egyetem tanára, „másodállásban” a New York Times kolumnistája nyerte az idei közgazdasági Nobel-díjat. Az indoklás szerint a nemzetközi kereskedelem modellezésében elért eredményeiért kapta a kitüntetést. 

A konferencia meghívott előadói a globalizáció által teremtett lehetőségeket és kihívásokat, elemzik, megvizsgálva a piacgazdaság erkölcsi, történelmi és teológiai alapjait. Megvitatják továbbá azokat az aktuális politikai és gazdasági problémákat, amelyekkel a piacgazdaságoknak szembe kell nézniük Közép és Kelet-Európában. 

 Leibowitz A közös zsidó–keresztény örökség című írásában valójában nem a kereszténységgel száll perbe. A keresztény-zsidó párbeszéd esetleges lehetősége a számára csupán ürügy, amolyan casus belli. Valójában azoknak a „bizonyos zsidó köröknek”, azoknak a vallásos … Tovább »

Mikor a recenzens Todd Strasser regényének utolsó oldalaihoz érkezett, úgy érezte, ezúttal semmire sem megy a higgadt, körültekintő elemzéssel, s kénytelen lesz indulatos, goromba kritikát írni. Egyszerűen nem értette, mi járhatott a szerző és a kiadói szerkesztő fejében: a remek ötletből, a felkavaró történetből miért nem lett regény?

Isaac Bashevis Singer Nobel díjas amerikai zsidó író Szerelmes történet – egy poligámista regénye című regényét folytatásokban olvashatják az elkövetkező hetekben a Szombat olvasói – úgy, ahogy Singer regényeit annak idején a Forwärts című New York-i jiddis hetilap is közölte. 

A koncert idén februárban nagy sikert aratott, és most újra műsorra kerül. A Táncdalfesztiválokról manapság elsőként a nosztalgia jut eszünkbe. Pedig a maguk idején, a hatvanas évek második felében ezek a versenyek a magyar könnyűzene megújításának fontos fórumaiként is szolgáltak. 

Ismét a ’30-as, ’40-es évek náci Németországát idéző publicisztikát közölt a Magyar Hírlap – elemezte lapunknak Gábor György, vallásfilozófus Bayer Zsolt, a lap vezető publicistájának A lepke szárnya című cikkét. 

Karinthy Színház, 2008. szeptember 3-án, este. Zsúfolásig telt nézőtér. A színházba járó tudja, hogy a Közönség Úr (© Karinthy) heterogén tömeg. Van a „jól nevelt” Közönség Úr – ők tisztelettudóan, szinte némán várják az előadást. Van a kissé morajló, „No lássuk, … Tovább »

Színházi premiert tartottak a Spinozában a Zsidó Nyári Fesztivál programjaként. A Címzett ismeretlen című levéldráma alapjául szolgáló kis könyv, Kathrine Kressman Taylor műve, 1938-ban jelent meg először Amerikában.

A darabot 1995-ben újból felfedezték, és a koncentrációs … Tovább »

Perec Markis

Szárad a szélben az ázott deszkapalánk,

a föld feketéllik, puhán besüpped a talpam alatt.

Mit kéne kérnem ma még tőled,

szétázott föld, szétzilált kócos szél?

Mintha ma láttalak volna

e földön először…

És én, egy gyermek,

teljesen … Tovább »

Azon az éjszakán, amikor az ördög eljött, hogy elrabolja tőle a tehetségét, nem ellenkezett, nem jajgatott, nem csinált cirkuszt.

– Az ígéret szép szó – mondta, és megkínálta az ördögöt egy Mozart csokigolyóval meg egy pohár limonádéval. – Kellemes volt, finom volt, csodás … Tovább »

Negyven évvel ezelőtt a világ megváltozott. A föllázadt diákok Berkeleytől Párizsig, Mexikótól Varsóig 1968-ban az utcára mentek, hogy tiltakozzanak minden ellen – a belülről fölépített vagy kívülről rájuk kényszerített diktatúráktól kezdve, a háborún át, amiben nem akartak … Tovább »

(1.0 verzió, 2.0 verzió, 3.0 verzió) Ezeket a verziókat a jótékony, vagy éppen a gonosz feledés, máskor a nem szándékolt, esetleg tudatos módosítás szüli. Ám, még amikor tudatos módosításról van szó, akkor sem szükségképpen hazudnak az emberek szándékosan. Pusztán az idők … Tovább »

Veit Harlan hírhedt náci propagandaműve, a Jud Süss a német közszolgálati tévében? – a kérdés elsőre hajmeresztően hangzik, de Helmut Possmann, a Friedrich Wilhelm Murnau alapítvány elnöke nem tartja teljesen kizártnak, hogy az 1940-ben forgatott filmet – szigorúan a goebbelsi antiszemita propagandafogásait leleplező magyarázatok, bejátszások, utalások kíséretében – egyszer majd valamelyik közszolgálati csatornán is bemutassák.