Régi idők jiddis, magyar, román és haszid dalait játssza a Di Naye Kapelye, a ruszin ünnepek muzsikájával pedig a Técsői Banda érkezik a Felső-Tisza vidékéről a Fesztivál Színházba október 1-jén.
 

Az elmúlt két-három évben, de különösen az utóbbi 12 hónapban a nemzetközi terrorizmus jelentősen visszaszorult – állította Nógrádi György a JAM-ben.
 

A következő évek politikáját leginkább a világgazdasági válság határozza majd meg. Ez akkor is így lesz, ha a válság végül – bár erre ma kevés jel mutat – nem gyakorol ténylegesen akkora hatást a világra, ahogyan ma feltételezhetjük. Mostantól ugyanis a válságra hivatkozva változik a politika…
 

A Művészetet Kedvelők délutánján ez alkalommal 20. század egyik legnagyobb fotográfusának munkáiból nyílt kiállítást tekintjük meg a Ludwig Múzeumban. 

Ezen a koncerten a közép-európai zsidó és a máramarosi ruszin zene találkozik. A New York-i születésű Bob Cohen vezette Di Naye Kapelye (magyarul: „Az új zenekar”) a régi idők jiddis dalait eleveníti fel, méghozzá úgy, ahogyan azt idős zsidó és cigány zenészektől tanulták el. 

Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. 

Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

Kőszeg Ferenc: K. történetei. Budapest, 2009, Magvető Könyvkiadó, 380 oldal, 2990 Ft
 

Szenvedélyes emlékirat-olvasóként egyik legnagyobb hiányérzetem, hogy manapság alig születnek a legközelebbi múltunkról szóló, jelenünkbe nyúló naplók, memoárok, feljegyzések. Meglehet, … Tovább »

Molnár Ferenc: Andor, Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2008, 670 oldal, 3999 Ft.

Molnár Ferenc regényének főhőse jómódú, elkényeztetett fiú, aki próbálja megtalálni a helyét a békeidők kényelmes világában. A világháborúk előtt vagyunk. Az identitás kérdéseit … Tovább »

Meg kell próbálnom érzelemmentesen. Szinte közönyösen. Mintha nem a tulajdon szüleimről… Más dolgot nem említve, nem oldva, nem kötve. Csak a temető. Semmi egyéb. Az ítélet másnál. Nekem nem jutott egyéb, csak a beszámolás joga. Ezzel próbálok élni, a jó ízléshez fohászkodva, … Tovább »

Ezt írja Kölcsey: „Megbűnhödte már e nép / A múltat s jövendőt”. Az ortográfiával ne törődjünk, Kölcsey korában más volt a helyesírás, koncentráljunk a lényegre. Megbűnhődte? De hát mit követett el ez a nemzet Kölcsey koráig?

A libanoni határtól alig másfél kilométer távolságban fekvő Szasza kibuc minden egyes tagja dollár-milliomos lett. Az úgy történt, hogy a kibuc nem tudott megélni csupán a mezőgazdaságból és ezért több évvel ezelőtt egy ipari létesítményt is létesített. A gyárban lövedék-ellenálló mellényeket és katonai járművek akna ellen védelmező páncélozást gyártottak…
 

Mintegy 12 százalékra tehető a holokauszttagadók aránya Magyarországon – derült ki a Holokauszt Emlékközpont és a Szonda Ipsos közös közvélemény-kutatásából. Az utóbbi másfél évtizedben szociológiai kutatások sora vizsgálta az antiszemita előítéletességet és a holokausztról alkotott véleményeket. 

A szeptemberi Budapest-szám tartalmából:

Komoróczy Géza: Zsidónegyedek Budapesten: egy kifejezés tisztázása
Pesten a zsidók a Király utca felső harmadában vetették meg a lábukat. A középkori mintától eltérően, nem a hatalmi központ közelében: a magisztrátus lehetőleg … Tovább »

“Bosszút állni? Ki állhatott volna bosszút? Kin? Akik azt a gyereket kínozták, akihez olyan sok közöm van, már nem azok az emberek, akiken bosszút tudnék állni. Amikor leginkább az az embergyerek voltam, akit módszeresen kínoztak, fel sem merült bennem, hogy bosszút álljak. Helyt kellett állni. Sose jutott eszembe, hogy milyen kegyetlenek a nevelők, mert nem jutott eszembe, hogy lehetnének kegyesek is.”

Az elmúlt 20 évnek egyik fénypontja volt az oroszországi zsidók kivándorlásának a támogatása Budapesten keresztül.
 

Gázálarcos Jézus, posztamensen pózoló kaméleon és kalapos emberszőnyeg várja a Ráday Galéria látogatóit. Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművész iróniába mártott – az 1970-es évektől napjainkig készült – képeiből válogat a szeptember 2-án este hatkor, Zsidó nyár címen megnyílott kiállítás.
 

Moamer Kadhafi hatalomra kerülésének 40. évfordulóját ünneplik Líbiában. A keményvonalas vezetőt, és pártját az 1969. szeptember 1-én lezajlott líbiai Zöld Forradalom juttatta hatalomra. A hat napos ünnepségsorozaton katonai zenekarok, tánccsoportok és énekesek is fellépnek, de lesznek hőlégballonok, és egy 1000 tevét felvonultató fesztivál is. A főváros, Tripoli utcáit teljes díszbe öltöztették, mindenütt a zöld nemzeti lobogó látható. 

Németország soha el nem évülő felelősséget visel a második világháború kitöréséért – hangsúlyozta az esemény hetvenedik évfordulóján, a gdanski Westerplatte félszigeten tartott ünnepi beszédében Angela Merkel.