A magyarországi holokauszt legnagyobb kutatójáról kapta nevét a
budapesti Emlékközpont most átadott Tékája és Információs központja.
Randolph L. Braham a soá világszinten elismert szaktekintélye, a magyar
intézmény kutatásainak külföldi támogatója, a Washingtoni Holocaust
Múzeum és a New York City University professzora. A Magyar holokauszt és
számos más alapmunka szerzője személyesen jött el az avatásra, és
megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is. 

A hat éve a Hamasz fogságában sínylődő Gilad Salit napokon belül kiszabadulhat. A jó hírt maga Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelentette be, nem sokkal azután, hogy Abu Obeida, a Hamasz katonai szárnya részéről közölte ezt.
 

Miközben a jobboldali többségű Fővárosi Önkormányzat – egyetlen publicisztikájának a magyarságot sértő mondataiért – a szélsőjobboldali szavazatok támogatásával megfosztotta Kertész Ákost díszpolgári címétől, ugyanez a Fővárosi Önkormányzat – a szakmai testület ezzel homlokegyenest ellentmondó véleménye ellenére – a szélsőjobboldali nézeteiről és megnyilvánulásairól ismert Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház élére

Dörner György színművész lett a budapesti Új Színház igazgatója, Csurka István író, dramaturg pedig az intendánsa

A nemzetközi politika hajlandó elkövetni azt a hibát, hogy az aggasztó
palesztin helyzet kezelése helyett csak akkor kapja fel a fejét a Gázai
övezet hallatán, amikor a Hamasz és Izrael konfrontál. A struccpolitika
azonban nem számolja fel a problémákat, a Hamasz pedig – amelynek eddig
is a következetesség és a türelem volt a védjegye – nem fog eltűnni, így
megmarad az Izraellel szembeni, és a palesztinok közötti gyilkos
ellentét. 

Az elmúlt héten több nyugati vezető elítélte Izraelt, mert Jeruzsálem
izraeliek lakta Giló negyedében építési engedélyeket adott ki. A bírálók
szerint Izrael ezzel igyekszik kiterjeszteni fennhatóságát a „vitatott
területek” fölött, ugyanis Giló a zöld vonalon túl helyezkedik el. 

Szeged – Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban meggyilkolt zeneszerző, Viktor Ullmann darabját, az Atlantisz császárát az Opera Krakowska társulata mutatta be az Armel-fesztiválon ma 19 órától a nagyszínházban.

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

 
Megjelent a Szombat októberi száma
 
New York, New York…

Szántó T. Gábor: Mindannyian New York-iak vagyunk
Sokkal több köti össze az emberi élet, a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok híveit, mint ami kulturálisan, … Tovább »

Mintegy 40 ezer kiképzett kérdezőbiztos özönlötte el Magyarországot
azért, hogy a hírek szerint vagy 19 milliárd forintba kerülő, kb. 400
tonna papírt felemésztő népszámlálás sikeres legyen. A válaszadás a
kérdésekre kötelező, eltekintve olyan szenzitív adatoktól, mint a
vallás. Feltűnő, hogy az egyházak a vallási hovatartozás megvallása
mellett kampányolnak.

Lepjük meg magunkat és legyünk egészen őszinték! Emelje fel a kezét, aki
komolyan gondolja, hogy az adott körülmények között lehetséges a
megegyezés izraeliek és palesztinok között!
 

Több mint kettőszáz kilót adtak le egyetlen hónap alatt a Frankel Leó
utcai zsidó közösség tagjai. Negyvenkilenc hívő nemes célért kezdett
közös diétába: egy névtelen felajánló minden leadott kiló után ezer
forintot ígért a zsinagógának.
 

Életének 80. évében, 2017. október 5-én elhunyt Giorgio Pressburger, magyar zsidó származású olasz író. Korábbi riportunkkal emlékezünk rá, melyben nyilatkozva felidézte saját és ikertestvére-írótársa, Nicola élettörténetét és pályaképét.

Hátország Színháznak nevezné át az Új Színházat Dörner György, az
intézmény csütörtökön kinevezett igazgatója, mert ez a név szerinte
jobban kifejezi “a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot”.

“Örökkévaló, segíts bennünket, hogy megváltozhassunk: kőszívűből érző emberré, ellenségeskedőből szeretettel közeledővé, kicsinyességben elveszettből célra törekedővé, irigykedőből megelégedetté, figyelmetlenből fegyelmezetté, félőből hívővé (…) közelíts bennünket embertársainkhoz, mert nincs élet elkülönülésben. Ez az én imám is – magamért, közösségünkért és Magyarországért is.”

Az innovativitásáról és hiánypótló kiállításairól ismert múzeum (JHM)
ismét egy kiváló tárlattal várja a látogatókat. Az igazgató és Radu
Stern, a szinte alig ismert romániai avantgárd szakértője közötti
véletlen találkozásnak köszönhetően született meg a Romániai zsidó
avantgárd művészek, 1910-1938 című kiállítás.

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

Húsz művészt hívott meg a Zsidó Múzeum kiállítására Beke László
művészeti vezető és Rusznák Rita kurátor. Annyit kértek tőlük, hogy
gondolják át és jelenítsék meg, milyen hangulatok, képek és képzetek
élnek 2011-ben a magyar közvéleményben a zsidókról. 

A Simon Wiesenthal Center múlt héten felszólította az ázsiai ország
keresztény vallási vezetőit, hogy ítéljék el az egyik thaiföldi
iskolában rendezett felvonulás szervezőit, amiért a diákok náci
öltözékben és karlendítések közepette vonultak.

Biztos vagyok benne, hogy a magyar kormány jó döntést hoz majd – mondta
bemutatkozó sajtóreggelijén Ilan Mor, Izrael új budapesti nagykövete a
palesztin államiságról szóló ENSZ-szavazat kapcsán.