2012. január 24 19:00 – 20:30

Helyszín: Izraeli Kulturális Egyesület. 1. emelet

 „Gettó” (1974)

50 perc, magyar nyelven, írta és rendezte: Oláh Gábor

Az 1944-es pesti gettó története.

Megrázó történetek arról, hogyan került a sárga csillag a zsidók mellére, hogyan … Tovább »

A lét és nemlét közti álomban egyensúlyozó zsidóságot annak idején a
szerző azzal a felébresztő kérdéssel törekedett szembesíteni, hogy
akar-e létezni, vagy sem…Talán nem túlzás megállapítani, hogy már maga ez a kérdés is része a
tradíciónak, melyet ilyen élességgel Illés tesz fel elsőként a Karmel
hegyén. Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre

„Az, hogy a Wallenberg emlékévet, tudatos választásunk alapján a Magyar Nemzeti Múzeumban nyitjuk meg, hitvallás arról, hogy nemzetünk örökre szakított a XX. század sötét szellemével (…) Raoul Wallenbergre emlékezve amellett teszünk hitet, hogy ideálunk és értékeink az övével azonosak.

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Emlékév a száz éve született svéd diplomata tiszteletére. Ma az osztrák nagykövetség és az Osztrák Kulturális Fórum székhelye a
budapesti Benczúr utca 16. Ebből az épületből hurcolták el a szovjetek
1945. január 17-én Raoul Wallenberget, a zsidó üldözöttek ezreit
megmentő svéd diplomatát és magyar segítőjét, Langfelder Vilmos
mérnököt. Ma már azt is tudjuk, hogy melyik lakásból…

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

Érdemes mérlegelni: az embermentők kivételes példái önmagukban
hozzásegítenek-e a vészkorszakkal való számvetéshez, a huszadik századi
politikai antiszemitizmus ma is tenyésző mételyének szisztematikus
bírálatához. A Nemzeti Múzeumban ma nyílik a Raoul Wallenberg emlékkiállítás.

Szokatlan hírrel került tavaly a Hugo Boss ruhagyár a világsajtó
címoldalára. A nemzetközi hírű német divatház ezúttal nem valamilyen új
öltönyfazonnal, hanem a háború előtti működésének eddig homályban maradt
részleteivel keltett figyelmet.
 

Színház – Kényszer szülte profilbővítés a Bethlen téren
Ismét feltűnik Budapest életében egy régi-új színháznév, a Bethlen Téri
Színház: ez az eredeti helyén nyílik meg újra, viszont nem egészen az
eredeti névvel, mert a háború előtt nem „színháznak”, hanem „színpadnak”
nevezte magát

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

Rendkívül éles hangú levélben kifogásolták a Mazsihisz vezetői az állami
örökjáradék tervezett újraosztását. Ne gondoljuk, hogy egyedi esetről
van szó: Németországban és Csehországban is elfajuló vitákhoz vezetett,
amikor újonnan fellépő zsidó közösségek az állami támogatás megosztását
igényelték

A Jewish Telegraphic Agency, a legismertebb angol nyelvű zsidó
hírügynökség budapesti riportjában a Kozma utcai temető körüli
vizsgálatokról és a Mazsihiszt körülvevő zűrzavarról ír.

A The Washington Post szerkesztőségi cikke. A cikk mellett közölt
magyarázat szerint a szerkesztőségi cikkek a The Washington Post mint
intézmény véleményét tükrözik, amelyeket a szerkesztő bizottságban
folytatott viták alapján a szerkesztők közösen dolgoznak ki.
 

Izrael áll a szerdai teheráni pokolgépes merénylet mögött, amelynek
célpontja Musztafa Ahmadi Rosan iráni tudós volt – jelentette ki Teherán
tartomány alkormányzója, akit az al-Alam arab nyelvű iráni televízió
idézett.

Makó – Ismét fel kellene újítani az éppen tíz esztendeje átadott makói
ortodox zsinagógát, erre azonban aligha lesz pénz. Az amúgy páratlan
építészeti műremekként is számon tartott emlékhely látogatottsága –
talán az elszomorító küllem miatt is – csökkenőben van.

E hír valójában nem újdonság. Várható volt, mégis, a döntés hivatalos bejelentése nyitja a hírműsorokat tegnapelőtt délutántól. Yair Lapid, mértékadó újságíró, az izraeli kettes csatorna legnépszerűbb, péntek esti magazinjának műsorvezetője politikai pártot alapít.

A bolgár Alexis Weissenberg – akit a huszadik század egyik legnagyszerűbb előadójának tartottak – 82 éves volt.  

1942 januárjában, a Délvidék tizenöt településén a magyar csendőrség és honvédség egységei – egy eredetileg partizánok elleni razziaként induló akció során – 3300-3800 főként szerb nemzetiségű, illetve a korabeli törvények értelmében zsidónak minősülő polgári személyt gyilkoltak le. 

Világosan kidomborodik Köves könyvéből a modern ortodox zsidó identitás
egy alapvető vonása. Az tudniillik, hogy az ortodox zsidóság nem a
Felvilágosodás és az emancipáció előtti zsidó vallás egyszerű
változatlan folytatása (akkor sem, ha maguk az ortodox ideológusok ezt
sokszor így látják és láttatják), hanem a zsidó hagyomány
újradefiniálása a modernitással szemben.

Az iszlámgyűlölő holland szélsőjobboldali politikus, Geert Wilders arra
szólította fel a kormány tagjait, hogy kérjenek bocsánatot, amiért
elődeik a második világháborúban passzív szemlélői voltak a nácik által
irányított tömeges deportálásoknak.