Hosszas találgatások után hétfőn nyilvánosságra hozták a Moszád, a legendás izraeli hírszerző- és elhárító intézet új főnökének a nevét.

Bár Magyarországon a terrorcselekmények elkövetésének nincs hagyománya, és a szűkebb értelemben vett terrorszervezet ritkaságszámba megy, a társadalomban meglehetősen erős az erőszakos potenciál, illetve a terror mint politikai eszköz elfogadottsága is. A terrorizmusra a hazai válaszadók 12 százaléka gondol úgy, mint a politikai véleménykifejezés egyik lehetséges eszközére.

Eran Riklis Zaytoun című filmjét az Izraeli Filmhéten láthatta a közönség.

Dés Andrással beszélget Ayhan Gökhan

Legendák, szokások, furcsaságok

Az alábbi szöveget 25 ortodox rabbi írta alá és nyilatkozatukat egy keresztény–zsidó megbékélést szorgalmazó szervezet honlapján tették közzé, további ortodox zsidó vallási vezetők csatlakozására is nyitottan.

Mennyei atyánk akaratát teljesítve: 
Egy zsidó–keresztény … Tovább »

A felső középosztálybeli zsidó családban született, Temesváron és Szabadkán felnőtt Bédy-Schwimmer Rózsa a polgári leányiskola, és egy kereskedelmi esti iskola után előbb nevelőnőként, majd könyvelőként és kereskedelmi levelezőként próbált elhelyezkedni, de negatív tapasztalatai … Tovább »

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

Klezmer-Hanuka-Jótékonyság – Mert segíteni jó!

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

A zsidó közösség hagyományaihoz híven, idén A decemberi ünnepi időszakban nagyszabású közös adománygyűjtést szervez – Mert segíteni kell, Mert segíteni jó!

…akit azonnal lelőtték, a Jerusalem Post tudósítása szerint. A támadó egy izraeli katonát és egy palesztin civilt sebesített meg. Az izraeli hatóságok szerint a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezethez tartozó palesztin férfi szervezte be a merénylet végrehajtóit, majd … Tovább »

A Negyed7Negyed8 Fesztivál 2015 hanukai kiadásának vallási, ünnepi programjai (dec. 6-14.)

Hosszú Katinka 4:19.46 perccel világrekordot ért el a rövidpályás úszó Európa-bajnokság 400 méter vegyes előfutamában az izraeli Netanya-ban.

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb korában néha-néha a költészettel is megpróbálkozott. Voltak egészen „komoly” versei, melyekben az élet nagy kérdéseit boncolgatta, ám legtöbbször pesti életképeket örökített meg – röviden, szellemesen, hibátlan ritmusban, s ha magáról beszélt, legtöbbször finom öniróniával.

Teun Voeten hadifotós és kulturális antropológus csaknem egy évtizedig élt a merénylők származási helyén, a Brüsszel melletti Molenbeekben. A Politico című lapban jelent meg az EU fővárosában működő terrorista-keltetőről szóló írása, melyet rövidítve közlünk. A Hetek cikke.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.