Nagykövet-interjúk: “A béke legnagyobb akadálya az egymásról alkotott sztereotípiák léte.” – Ahmad Abdelrazek, a Palesztin Állam rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete. “Az izraeli közvéleményben nagyon erős a békevágy.” – Aliza Bin-Noun asszony, Izrael Állam nagykövete.

Tudatra és tudottra hasadt egziszten­ciánkban mind törvényen kívüliek vagyunk; mind ott állunk a törvény kapujában. E kettéhasadt létezésre az édenkerti történet, ha vigaszt nem is, de magyarázatot kínál. 

Koós Annával, a „lakásszínház” társalapítójával beszélget Várnai Pál2010. július 22. – 2006-ban az Akadémiai Kiadónál megjelent A nem kívánt hagyaték című könyve, amelyben szembesül szülei ÁVH-s örökségével.– Szüleim előttem elhallgatott múltjának felgöngyölítéséből … Tovább »

Izraelben megosztja a közvéleményt egy arab férfi elítélése, aki magát zsidónak mondva folytatott viszonyt egy izraeli nővel, és a bíróság ezt nemi erőszaknak tekintette.
 

  „A nyugati filmek, az amerikai befolyás és a zsidó pénz ellen” lép fel a kétharmados Fidesz, mert új ellenség kell neki a baloldal legyőzése után – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak adott nagyinterjúban Kovalik Balázs, a budapesti Operaház kirúgott művészeti vezetője.
 

A július 22-én kezdődő, Babel Sound & Spices Balaton néven induló koncertsorozat célja, hogy a megszokott mainstreem pop, rock és elektronikus zenei rendezvények alternatívájaként jelenjen meg a Balaton térségében, elsősorban világzenei előadókra koncertrálva a zenei felhozatalában.
 

Mint az köztudott Franz Kafka halála előtt arra kérte legjobb barátját Max Brodot, hogy semmisítse meg minden kéziratát, ám Brod, hála istennek erre nem volt hajlandó, hiszen így szegényebbek lennénk a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerzőjének több remekművével.

A család az I Will Survive-ra táncolt, sokan nem örülnek a performansznak.
 

„Megdöbbentő történetek kerülnek napvilágra, melyeket a szervezők hangfelvételeken archiválnak. Van olyan túlélő, aki családja előtt is titkolta származását… A találkozók során teljes élettörténetek föltárására tesznek kísérletet a résztvevők, amiben a háború előtti és utáni életnek is fontos szerep jut.”

A szerzők szerint például – a hagyományos ödipális konfliktus-interpretáció kulcsműve –, a Levél Apámhoz nem az apához fűződő ambivalens kapcsolatot, nem az apa elleni lázadást, hanem a társadalomhoz, a bürokráciához, az „államgépezethez” való viszonyt tükrözi, a kisebbségi létből fakadó „idegenség” élményt, a „nyelvében idegenként való létezés” elleni lázadást.

A Soá és a Nakba emlékezetével való foglalkozás értelme a közös megbeszélés, az együttes elmélyedés volt, két alcsoportban. A két alcsoport számára a Soá, illetve a Nakba, identitásukat nagy részben definiáló, jelentőségteljes kollektív emlékezet, mely kihat mindannyiunk életére. Ez a kollektív emlékezet újra és újra konstruálódik, s így nekünk egyedülálló lehetőségünk nyílt szemlélni-vizsgálni ezt a – mindkét csoportban zajló – emlékezet-építő folyamatot.
 

Bő kétszáz esztendőn szalad végig a brüsszeli Zsidó Múzeum, amely 250 plakátot mutat be a napóleoni időktől napjainkig, bepillantást engedve a belgiumi zsidó közösségek életébe, és ezen keresztül az ország történelmének egy szeletébe.
 

Vegyes fogadtatásra talált a lengyelországi zsidó közösségben, hogy Rafal Betlejewski lengyel művész egy pajta felgyújtásával emlékeztetett arra: 69 évvel ezelőtt Jedwabnéban szomszédaik pajtába zártak és elevenen elégettek több száz zsidót.

Johanna Adorján magyar származású német újságírónőt meglepte, hogy néhány hete, amikor könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten járt, egy magyar újságírónő csodálattal beszélt arról, milyen őszinte a könyvben. – Mire gondol? – kérdezte az írónő – arra, hogy megírta: nagyszülei a kilencvenes évek elején öngyilkosok lettek? – Nem – hangzott a válasz – hanem arra, milyen őszintén beszél zsidó származásáról.
 

A Jobbik az LMP-n éli ki azt, ami az SZDSZ megszűnése után önmeghatározása számára továbbra is fontos tényező.

Ez a vérbő, (tragi)komikus történet bárhol játszódhat, ahol élők és holtak, csalatások és csalások, vitális özvegyek – nők és férfiak – téblábolnak a maguk bonyolult, és remélhetőleg hosszú öregkora felé.
 

100 esztendeje született Faludy György. Ebből az alkalomból a költő, író, műfordító gazdag életútját szeretnénk megeleveníteni kiállításunkon.

„Egyéb megjegyzésem annyi, hogy a te üldözött, lebecsült, zsidó fajod veszne ki magvastul!” Az idézet egy antiszemita levélből származik, melyet Kiss Józsefnek, „büd. zsid”-nek címeztek a Népszínház utcába 1921-be.

Judit Gerendás Kiss
 

„Caracasban … Tovább »

Hatvan évvel azután hogy kikiáltotta függetlenségét, Izrael az egyetlen állam a világon, mely a legvadabb konspirációs elméletek és a vérvádak állandó céltáblája; melynek politikáját és cselekedeteit folyamatosan elítéli a nemzetközi közösség, melynek létezéshez való jogát szüntelenül vitatják és megkérdőjelezik, nem csupán arab ellenségei, de a fejlett Nyugat egy része is.
 

Képregény formájában is megjelenik Anne Frank élete, a holokauszt-áldozat kislány emlékét őrző alapítvány a gyerekek és fiatalok változó olvasási szokásaira reagál a lépéssel. A képregénykiadást elsősorban a 14 év körülieknek szánják – mondta hétfőn a szervezet igazgatója, Hans Vestre.