Egy mítosz halála: az állam megszületésének valós története

Az alább közölt Newsweek-cikk precedens értékű – véli az utána közölt írás szerzője, mert az Izraellel kapcsolatos torzító szemléletnek több rétege is felfe­dezhető benne. Ennek illuszt­rálására bocsátjuk … Tovább »

ASUNCIÓN:

Takarékosságból bezárták Izrael állam Paraguay követségét. Az ország 900 zsidó állampolgára 12 évvel ezelőtt örömmel fogadta, hogy a két állam diplomáciai képviseletet nyitott egy­más fővárosában, ezért most delegációt küldtek Jeruzsálembe, hogy tiltakoz­zanak … Tovább »

Az orosz törvényhozás reformpárti képviselői elkészítették azt a törvényjavaslatot, amely eltörölné a „nem­zetiség” bejegyzését a személyi iga­zolványba. Az „ötödik pont” néven is­mert bejegyzés évtizedeken át sok ke­serűséget okozott a zsidóknak: ha ide a jevrej … Tovább »

A 14 ÉVES DIMITRIJ naponta másfél órát utazik Moszkvában a zsidó iskolába és ugyanannyit vissza. Mégis szívesebben jár ide, mint a régi államiba, amely gyalogosan mindössze nyolc percre volt a lakásuk­tól. „A különbség a két iskola között ég és föld” – mondja. „Nemcsak … Tovább »

Az alábbi táblázatban a budapesti neológ templomok életéről találnak néhány 1994-es számadatot olvasóink. Az adatok tájékoztató jelle­gűek, nem pontos számbavételen, hanem az egyes templomkörzetek rabbijainak vagy elnökeinek becslésein alapulnak. Ha azonban kisebb pontatlanságok … Tovább »

AMIKOR Nyöszörgebalháson tisztújító közgyűlést hirdetett a Korcsolyaélező és Dákókrétázó Egyesület, a vezetőség napokig lázban égett: a reszortvezetők feljegy­zéseket gyártottak, a pénztáros a számviszgáló bizottság tagjaival mérleget készített, az elnök pedig mindezt … Tovább »

Az egyik budapesti templomkörzet he­lyiségében működő – egyébként nagyérdemű – zsidó társadalmi szervezet hetek óta tartó és vitával egybekötött előadás-sorozatának a címe: A zsidó­kérdés és a politikai pártok. A sorozat keretében március végére Torgyán József doktor … Tovább »

Az Alkotmánybíróság 1995 februárjában állást foglalt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényről, amelyet a zsidó szervezetek és személyek is támadtak a törvény szövegében vélt vagy valós sérel­mekért. … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről

„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »

Mint bizonyára észrevette a Tisztelt Olvasó, múlt havi számunkban a szokottnál is több, ezúttal súlyos nyomdahiba csúszott. Ama­tőrizmusra utaló fehér folt egy hiányzó közlemény helyén (2. old.), a valódi 25 fő helyett téves számadat az alijázott csecsenföldi zsidók kapcsán … Tovább »

(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)

Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »

(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)

HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »

(V. Bálint Éva: Rendiség a romokon. Vélekedések a rendszerváltás éveiből. Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 288 oldal. Ára: 390 Ft)

Két ember beszélget. Végül is az interjú szinte csak ennyi. Jót kérdezni és a válaszokat ügyesen megírni. Akadnak persze riporterek, akik már annyira … Tovább »

(Székely Magda: Éden. Belvárosi Könyvkiadó, 1994, 111 oldal, 264 Ft)

A VISZONYÍTÁSI PONT ter­mészetesen a holocaust. Még ha azt nem is lágerben élte át 1944-ben az akkori 8 éves Székely Magda – mértékadó vélemények szerint ma egyik legjobb költőnk. A holocausthoz képest szelídül … Tovább »

KALLUSNÁL VALÓBAN pö­rög az élet trenderlije. Forog rajta a négy betű, mint napjai sorsában is a vidámság és a szo­morúság, egymásba fonódnak, mint életben a sorsok, jön a kezdet, majd a vég, benne az öröm és a bánat. Ez a négy betű trenderlin – alef, bét, gimmel és dalet.

Kallus … Tovább »

Jubál utódai

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ zene feltérképezése, a száj- hagyományban élő közösségi zsidó zenei anyag megörökítése régóta aktuális és nyomasztóan sürgős feladat. A század folyamán többen is foglal­koztak e tradíció tanulmányozásával. A holocaust hatása volt … Tovább »

Amikor feltesszük a kérdést: mi a zsidó irodalom, valójában nem arra kérdezünk rá, hogy ki a zsidó, mi a zsidó és miért zsidó?

(Mi az a zsidó irodalom? A kötet Hana Wirth-Nesher előszavával jelent meg a Jewish Publication Society kiadásá­ban. 280 oldal. Ára 43,95 USD kemény­kötésben … Tovább »

miről írhatna verset ki kőbe zárva él

legörbült ajkkal ébred és szédül ha beszél

zsibongva szétfut énje ha egyedül matat

holnap reggelre kéne mi ma is elmarad

homályosul az összes külső kapaszkodó

tükörből néz az őszes középkorú zsidó

panaszfallal csatázik … Tovább »

Megérkezett a második leveled. Lát­szólag ártatlan szöveg. A szerelmes leveleid an­tológiába valók – a műfaj paródiái. Őszinte szeretettől átfűtött beszámolók a cserkésztábor napirendjéről, különös tekintettel az étlapra. De a megjegyzésed, hogy onnan nézve… … Tovább »

Egyenlőség, 1895. március 8.

Modern evangélisták

Miként a színaranynak is csak akkor hiszik el arany voltát, ha arany jelzéssel van ellátva, úgy az erények is csak akkor válnak teljes értékűekké, ha a keresztény jelzéssel jönnek forgalomba. Mit ér a zsidók jóté­konysága, … Tovább »