Összesen 21,139 találat (19441 - 19460) : Új Szó.
A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet feladata, hogy napjainkban is felkutassa azokat a keresztényeket, akik a vészkorszak idején a nácik megszállta országokban – legtöbbször saját életük kockáztatásával – zsidókat mentettek meg a haláltól. Ezek a nők és férfiak kapják a talmudi mondat … Tovább »
Az 1895. évi XLII. törvénycikk biztosította azt, hogy a törvény szerint egyenrangú zsidó polgárok által gyakorolt vallás egyenrangú legyen a többi vallással. Látszólag ez a helyzet ma is fennáll, hiszen a törvény nem tesz különbséget vallás és vallás között, egyház … Tovább »
Rácz Péter: Pinhász rabbi sakkozik
„Csak” a tények
Szántó T. Gábor: A diaszpóra könyve
A groteszk szépsége
Lózsy Tamás: Történelem üvegnegatívon
Götz Eszter: A brooklyni testvér
Nézz vissza haraggal?
Csohány János: A református sajtó a zsidó recepcióért
Raj Tamás: Az … Tovább »
(. Szdár Calem Kol Szdar Nyomda, Izrael, 1994, 365 oldal, ár nélkül)
1944. március 19-én, Magyarország német megszállásának napján indul az emlékezés: két héttel esküvője előtt a huszadik születésnapját ünnepli családja körében a szerzőnő. Mit éreznek a náci bevonulás … Tovább »
(Marek Halter: Ábrahám emlékezete. Fordította Bognár Róbert, Sík Kiadó, 1995, 611 oldal, 1390 forint)
Nyolcvan nemzedék életidején ível át e könyv, a második Jeruzsálemi Szentély lerombolásától a varsói gettófelkelésig. Ábrahám, a pusztuló városból menekülő írnok … Tovább »
Zsidó vonatkozásban is jelentős kiállításnak adott otthont decemberben a Cirkogejzír filmszínház. A tárlaton látható fotográfiák negatívjai Homonnai Nándor, makói műtermi fényképész hagyatékából kerültek elő. Szűcs Tibor fiatal fotóművész – kinek egyedüli érdeme … Tovább »
Az Amerikában feltört kisember „sztoriját” úgy ötven éven át előbb kávéházakban, majd presszókban mesélték, később házibulikon. Ma már tulajdonképpen nem is érdekesek. Most Gárdos Péter filmre vitt egyet, és az megint élni kezdett
Egy fickó, Mr. Gordon ’56-ban lelép Pestről, … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1896
Felhívás a hazai zsidósághoz
A magyar zsidóság ama nagy történeti jelentőségű eseményt, mely ősi vallásfelekezetünket a törvényesen bevett felekezetek sorába emelte, nemcsak igaz önérzettel, hanem tettre kész kötelességtudással fogadta…
Ily … Tovább »
A református egyház hivatalosan nem vett részt az egyházpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet arénájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország története” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »
Száz év múltán egy törvényre emlékezünk, ám általa arra is, hogy itt, Magyarországon a progresszió igenis győzedelmeskedni tudott: a liberális demokráciának komoly erői voltak, voltak és vannak nemes hagyományai – minden ellenkező híreszteléssel szemben. A progresszív gondolkodás … Tovább »
A cionista ideológia „végrehajtó szerve”, a diaszpórában élő zsidók bevándorlását intéző Jewish Agency (nálunk ismertebb nevén Szochnut) válságos korszakot él át Mint a Szombat 1995. októberi számában beszámoltunk róla, a szervezet új elnöke, Avraham Burg a bevándorlásra … Tovább »
1994 tavaszán három hónapig ösztöndíjasként Jeruzsálemben tébláboltam. Meglehetősen zavaros időszakban voltam kinn, ha ennek a kifejezésnek Izrael esetében még van bármilyen értelme.
Mivel időm jó részét a „szent város”- ban, ebben a túlságosan is tömény helyen … Tovább »
Nemzetközi sajtószemle a Rabin-gyilkosság utáni két hétből
„Izrael számára minden út fájdalmas lesz. De a béke útja mégis jobb, mint a háborúé.”
(Jichak Rabin utolsó beszédéből)
Amir katonaéveit a hadsereg egyik elit egységében töltötte. A Jewish Agency később … Tovább »
Átveszik a hitközség irányítását?
A századfordulóhoz hasonlóan a kelet-európai zsidóságnak ismét egyik menekülési célpontja Berlin. 1989 óta négyezren érkeztek a városba.
Többségük azonban keveset tud a vallás előírásairól, a hagyományokról – írja a Der Spiegel.
A repülő rabbi már a múlté.
A volt Jugoszláviában a II. világháború után mindössze 67 ezer zsidó maradt a háború előtti 72-73 ezerrel szemben. A maradék zsidóság vallási teendőit a belgrádi székhelyű főrabbi látta el, és ha például szükség volt rá Dubrovnikban vagy … Tovább »
Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről
Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a lengyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően?
A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk…
Ez … Tovább »
Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról
Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangomban tettem fel az agg mesternek az első kérdésemet, nevezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, … Tovább »
Amikor a csernovci forgatást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok … Tovább »
A bratislavai hitközséget nem jelzi tábla, az idegen akkor is könnyen elsétál a Kecske utcai, alacsony ház előtt, ha észreveszi a kaputelefon apró obec, kuchyna és klub feliratait. A konyhához le kell menni a volt óvoda udvarára. Az ebédlő ajtaját fél tizenkettőkor nyitják ki, … Tovább »
Egy Csurka-interjút fénymásolt számomra valaki a nyár végén az Új Demokratából. Bár tényleges a funkciója ennek s a többi hasonló lapnak, magam ilyesmit nemigen veszek a kezembe, s különösen nem vásárolom meg példányaikat, mert gyanítom, a vevőkörük – s így eltartóik … Tovább »