Joshua Sobol Ghetto című darabjával vendégjátékra érkezik a tel-avivi Cameri Színház Budapestre: az Omri Nitzan rendezte előadást május 27-én és 28-án a Vígszínházban láthatja a közönség a Holokauszt-emlékév keretében.

7000 év után azt hittük, hogy már nem sokat lehet kihozni a civilizáció és a technológia alapjából. Izraeli kutatók megcsinálták a 2.0-s változatot.

Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? – A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.

… a Kisszínpadon (ingyenes)

Este 6 és éjjel 12 között nyitva lesz a színház, bármikor be lehet jönni, leülni a Kisszínpad nézőterére, meghallgatni néhány történet, mécsest gyújtani a színház előtt a járdán, követ vagy virágot letenni, és emlékezni.

Jönnek a facebook … Tovább »

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

Visszautasította az izraeli kormány az amerikai sajtóértesülést…

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Eli Shukron izraeli archeológus és csapata Jeruzsálem keleti részében talált egy falat, amely hat méter vastag, egyenként 5 tonnás kövekből áll. A régész szerint Dávid király ókori városának, a jelenlegi óváros falain kívül épült maradványairól van szó.

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést – mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester annak kapcsán, hogy vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve, a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából, a kormány által meghirdetett Magyar Holokauszt Emlékév keretében.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

Május 27-én kezdődik és július végéig tart Gárdos Péter új alkotása, a Hajnali láz forgatása. A filmben a rendező szülei találkozásának és szerelmének megindító történetét mondja el, akik csodával határos módon túlélték a németországi haláltábort, majd 1945 nyarán svédországi rehabilitációs kórháztáborokba kerültek. A Tivoli Film-Plusz Kft. gyártásában készülő magyar-svéd-izraeli koprodukció előreláthatólag 2015 elején kerül a hazai mozikba.

Csak az biztos, hogy Szita Szabolcs már nem igazgató a Páva utcában. A Holokauszt Emlékközpont vezetőjének május elején lejárt a mandátuma: közlése szerint erről a napokban ajánlott levélben kapott értesítést. A tartalomból egyértelművé vált számára, hogy a jövőben nem számítanak rá.

Az izraeli állam önkéntes behívókat küldött a palesztin keresztényeknek, ezzel ösztönözve őket, hogy vonuljanak be az izraeli hadseregbe.

Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek a Szabadság téri emlékműről és a Dávid Katalin professzor asszonyhoz intézett leveléről

A magyar médiában ezt eddig nem tudták.

A baranyai megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése csütörtöki, rendkívüli ülésén a holokauszt 70. évfordulója alkalmából írásban deklarálta azon elköteleződését: Pécs városában – és sehol a világban – többé ne fordulhasson elő, hogy valakit vallása, bőrszíne vagy bármely kisebbséghez való tartozása miatt hátrányos megkülönböztetés ér.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.