Összesen 11,780 találat (11401 - 11420) : Új Magyar Szó.
Megváltozott külalakkal jelenik meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata. Színes borítóval, szellősebb tipográfiával igyekszünk közönségünk kedvében járni. Úgy érezzük, előző, azaz májusi számunk után, mely a nehezen olvasható szamizdatok romantikus múltját idézte, … Tovább »
Az első magyar kormányfői látogatás Izraelben sikeres volt. Ebben mindkét fél megegyezik, és az ilyen értelmű nyilatkozatok nem csupán a diplomatikus semmitmondás halmazai.
A siker bizonyítéka a tárgyalások egész légköre, az Antall Józsefet ért személyes megtiszteltetés, valamint … Tovább »
Mihalovics Zoltán: Olvasóink írják
Virág Teréz: Az emlékezés tárgyai történetek a második kut találkozásról
Jer és lásd!
A hetek ünnepe
Hászid történet
Arcok a magyar zsidó irodalomból
Szántó T. Gábor: A zsidó közösség és a könyvek sorsa azonos
Kroó László: Boldog … Tovább »
Az érzékeny rádióhallgató április végén, május elején különleges élményben részesült: tizenöt adáson át tartó sorozat, kiváló művészek tolmácsolásában bemutatta a Talmudot. Turczi István nagy odaadással állította össze és formálta dialógusokká, trialógusokká … Tovább »
A haragvó próféta: Füst Milán
(1888-1967)
Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” költő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »
Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek magyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az illetékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »
… de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyelvű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Hanna magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára … Tovább »
A városkája nevét viselő együttes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellépésére. A 30 nőt és férfit otthonuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. Hetente két próbán csiszolja tehetségüket művészetté … Tovább »
„A csodák hat napja” című könyvet Abádi Ervin, magyar származású izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben.
Egészen a … Tovább »
Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Intézet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Címe is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében.
Szerzői nagyrészt a Jogtudományi, illetve Filozófiai Intézetnek olyan fiatal … Tovább »
Tűnődések Stomm Marcel emlékiratai fölött
Még a rendszerváltást követő kiadói dömpingben is feltűnést keltett ez a karcsú kötet, melyet Gallyas Ferenc rendezett sajtó alá. A Don-kanyarban megsemmisült második magyar hadsereg hadtestparancsnokának a visszaemlékezései annyi … Tovább »
Az Ájin-csoport tárlatáról
Ez az új képzőművészeti csoportosulás a Chagall-körből nőtt ki, s célja a kisebbségi kultúra felmutatása és szembesítése a szélesebb magyar kultúrával. A közös gyökerek azonban félreismer- hetetlenek, amint az is megjósolható, hogy … Tovább »
1991. március 24-én, vasárnap volt a zsidó kultúra napja a Marcibányi téri művelődési központban. A Budapesti Tavaszi Fesztivál során az indiai nap, a moldvai nap és a latin-amerikai nap után került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Múlt és Jövő című folyóirat … Tovább »
„Készítsetek nekem szentélyt, hogy lakjam közepettük…”
Nevezik főtemplomnak, mondják a kontinens legnagyobb működő zsinagógájának, hazalátogató hittestvéreinknek zarándokhely, számunkra, ittenieknek: kapcsolat a múlthoz, biztonság a jövőhöz.
1991. április közepén … Tovább »
avagy
Ki ül Arany János szobra alatt?
Idősebb könyvbarátok még nagyon jól emlékeznek az ún. Nova-könyvekre, a könyvszakma veteránjai előtt pedig nem ismeretlen Müller Dávid. neve. Az 1873-ban született jó kondíciójú üzletember volt a Nova Könyvkiadó cég tulajdonosa, … Tovább »
A Magyar Szabadságharc tábori rabbija, a hazai polgárosodás apostola
A Nyitra vármegyei vágújhelyi Einhorn család 1825-ben született Ignác nevű fiának átlagon felüli eszességét, sokoldalú képességeit már szülőhelyén a községi népiskola tanítói és középiskolai tanárai … Tovább »
Smuel Michaeli előadása a Holocaust emlékünnepélyek alkalmával (április 10-én este)
Miért nem lázadtak fel? Miért nem támadták meg akár csupasz kézzel hóhérjaikat, amikor már tudták és látták, hogy minden veszve van? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatták a nevelőket … Tovább »
Modena csaknem 200 ezer lakosú város Milano és Bologna között. A XII. században épült hatalmas dóm közelében, a Mazzini téren áll az 1873-ban emelt zsinagóga. Aki megáll előtte, aligha gondolná, hogy olyan zsidó közösség számára épült, amely jelenleg mindössze száz tagot … Tovább »
II. János Pál pápa a Kuvait elleni iraki agressziót a nemzetközi jog legelemibb szabályai megsértésének nevezte, ámde kezdettől fogva elutasította a kis arab ország katonai erővel történő felszabadításának a gondolatát. Amikor az Amerika vezette szövetséges hatalmak előbb … Tovább »
A kép a március 23-i Magyar Hírlapban jelent meg ezzel a nagybetűs címmel: Véres incidens Izraelben. A fotó alatt a magyarázat: „Határsértő arab fegyvereseket lőttek le izraeli katonák az Izrael által megszállt területen”.
A riportfelvételen egy hanyatt fekvő civil látható, … Tovább »