Összesen 11,780 találat (10641 - 10660) : Új Magyar Szó.
Kertész Péter, a MAZSIHISZ szóvivője magánemberként adott interjújában (Szombat 1993/3.) úgy vélekedik, hogy Tímár Györgyöt, a „jóvátétel” (értsd: a kárpótlás) „legavatottabb szakértőjét száműzték köreinkből”, pedig nemcsak hogy „komoly érdemei voltak”, hanem … Tovább »
fehér zászló a babakocsira
tűzve
megáll a holtponton
a hópomponos csille
gázkamrák szellőzőturbinája
kikapcs
sissstereg a béléstégla
a krematóriumba vizet lőnek
egyet meghagynak
s melegedni
félénken de köréje dűlnek
albínó árnyak
emberek
az … Tovább »
intézkedjél, lacika, mondd meg nekik, hogy ki vagy te, és mondd meg, hogy én az anyád vagyok, ennek megfelelően bánjanak velem, különben panaszt teszek, a képükbe mászok, nem működik ez a szar, hiába nyomom a gombot, semmi se történik, valaki cserélje már ki a lepedőmet, nem, lacikám, … Tovább »
Egyenlőség, 1895. április 19.
Istentisztelet utczán és udvaron
Az út az új templomhoz egy iskolán keresztül vezet, melyre még csak a telek és az építési terv van meg. A programm tudvalevőleg ez: A pesti izraelita hitközség fölépíti elébb 3-emeletes iskoláját a Kertész … Tovább »
A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivatalos kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »
Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*
A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közleménye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »
A kommunista diktatúra kiteljesedésének, a koncepciós perek kezdeti évének elején, 1949 februárjában Szirmai István, a Magyar Dolgozók Pártja Országos Szervező Bizottságának titkára, a cionista szervezetekkel hivatalból kapcsolatokat tartó kommunista vezető, akinek neve emiatt … Tovább »
Az „aranyvonat”
A MAGYARORSZÁGI zsidóság 1944-ben elkezdődött és a kommunista diktatúra idején befejeződött kirablásának legismertebb ténye az úgynevezett „aranyvonat” története.
A német megszállók kiszolgálására alakult Sztójay-kormány 1944 áprilisában rendeletet … Tovább »
A vérvád szó eredeti jelentése a huszadik században elhomályosult. Az értelmező szótár szerint a vérvád „a zsidók ellen emelt hamis vád, hogy a pászka sütéséhez keresztény gyermekek vérét használják”. A második világháború utáni vérvádak nem kapcsolódtak zsidó vallási … Tovább »
A szovjet hadsereg Magyarország területén 1944 szeptemberében elkezdődött harcai, vagyis a nácik és nyilasok megsemmisítésének hónapjai, majd a háborút követő időszak úgy él a túlélők emlékezetében, a fiatal nemzedék tudatában, mint a visszanyert teljes szabadság, az ismét … Tovább »
Zsidóság és kommunizmus
A SZOMBAT JELEN és következő számának mellékletét a címben jelzett témának szenteli. Itt következő összeállításunk a magyarországi kommunista diktatúra alatt elszenvedett sérelmeket és veszteségeket kívánja – a történelmi távlat hiánya és … Tovább »
„Mi izraeliek soha nem akartuk beismerni, hogy a dialógus eddig is két egyenlő fél között folyt” – mondta egyik első interjújában a Szochnut új vezetője, akinek megválasztását egyesek kisebbfajta forradalomként értékelték.
Nagy változások előszele lehet a vezetőváltás … Tovább »
A NEWSWEEK-CIKK témája kétségkívül fontos, sőt bizonyos tekintetben akár precedens értékűnek is mondható. Izrael, amelyet nem csak az arab világ, hanem az egész szocialistának nevezett világ- rendszer szinte a nemzetközi politika bűnbakjának kiáltott ki, az óriási nyomásra … Tovább »
Az alábbi táblázatban a budapesti neológ templomok életéről találnak néhány 1994-es számadatot olvasóink. Az adatok tájékoztató jellegűek, nem pontos számbavételen, hanem az egyes templomkörzetek rabbijainak vagy elnökeinek becslésein alapulnak. Ha azonban kisebb pontatlanságok … Tovább »
AMIKOR Nyöszörgebalháson tisztújító közgyűlést hirdetett a Korcsolyaélező és Dákókrétázó Egyesület, a vezetőség napokig lázban égett: a reszortvezetők feljegyzéseket gyártottak, a pénztáros a számviszgáló bizottság tagjaival mérleget készített, az elnök pedig mindezt … Tovább »
Az egyik budapesti templomkörzet helyiségében működő – egyébként nagyérdemű – zsidó társadalmi szervezet hetek óta tartó és vitával egybekötött előadás-sorozatának a címe: A zsidókérdés és a politikai pártok. A sorozat keretében március végére Torgyán József doktor … Tovább »
Az Alkotmánybíróság 1995 februárjában állást foglalt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényről, amelyet a zsidó szervezetek és személyek is támadtak a törvény szövegében vélt vagy valós sérelmekért. … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről
„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »
(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)
Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »
(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)
HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »