Abdai gyilkosok
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
Összesen 11,777 találat (7961 - 7980) : Új Magyar Szó.
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legszínesebb figurája. Bár világnézetét úgy váltogatja, mint divatdrukker kedvenc focicsapatát, igaz, legalább nem pillanatnyi érdeke, hanem meggyőződése és lelkiismerete szerint.
A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.
Nem kellene már meglepődni, hiszen nem új keletű álláspont, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) néven működő civil szervezet ismét megfogalmaz – tudniillik azt, hogy a holokauszt tagadását szankcionáló törvényre márpedig nincs szükség.
Az Írók Boltjában mutatták be Koch Zsófia Cselédkönyv című regényét. Az Egyesült Államokban, Sophie Cook néven élő, könyvét is ezen a néven megjelentető, magyarországi születésű, a Soát Budapesten átvészelő, elsőregényes zsidó jogásznő két, teljesen más társadalmi hátterű nő – 1944-ben életmentésbe torkolló – barátságát örökíti meg.
Soha többé: számít, hogy mit teszünk! – ez a mottója az idén a holokausztmegemlékezéseknek Amerikában. A felhívásnak külön aktualitást ad Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök nemzetközi tiltakozást is kiváltó felszólalása az ENSZ e heti genfi fórumán.
Sokan emlegetnek zsidó kulturális reneszánszt Magyarországon, ám ez a megállapítás legalábbis kétségesnek mondható – fogalmazott Szántó T. Gábor, utalva az általa vezetett Szombat című, zsidó politikai és kulturális folyóirat szerzői „jelenlétére”, hiszen mint mondja, a havilap szerzői leginkább a középnemzedékhez tartoznak, kevés a zsidó vonatkozású témák iránt érdeklődő fiatal szerző.
A Nyugatnak nem kellene a maga demokratikus modelljét az iszlámra erőltetni – mondta a HVG-nek Tel-Avivban adott interjújában Bernard Lewis (93 éves) brit–amerikai orientalista, a Nyugat egyik vezető iszlámszakértője, akinek Iszlám – Nép és vallás című könyve a napokban jelent meg a HVG Kiadó gondozásában.
A második világháborús népirtás áldozatainak napja volt ma Szerbiában. Tudósítónk beszámolója szerint e megemlékezéseket most kevesebb indulat és vita kísérte, mint korábban, egyre több ugyanis a tény- viszont kevesebb az aktuálpolitikai célzat.
A Holokauszt Emlékközpont kuratóriumának döntése szerint Harsányi László lett – NKA-elnöki teendői mellett – az ügyvezető igazgató a pesti Páva utcai intézményben (miután lejárt az eddigi vezető, Martinkovits Judit kinevezése).
Az ötvenes évek elején, a francia szenátus épülete mögötti Tournon utcában, a magyar menekültek által látogatott bisztróban hallottam először Fejtő Ferencről. Honfitársaim rábeszélésére elmentem hozzá, ő akkor a Francia Távirati Iroda (AFP) rádió-lehallgató szolgálatánál dolgozott. Csak annyit tudtam róla, hogy József Attila barátja volt, márpedig a költő középiskolás korom óta nekem is sokat jelentett.
Tíz éve még senki nem akadt Erdélyben, aki az itteni magyar zsidóság identitásáról beszélt volna. Mára elkészült a Szombat folyóirat erről szóló lapszáma.
Újabb felfedezés-értékű lemezt jelentett meg a Hungaroton Kamarazene, hegedűvel címmel. A lukovi munkatáborban 1944-ben megölt Weiner László műveinek kiadását Dirk Hegemann, a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarának brácsaművésze szorgalmazta – közölte az MTI-vel a kiadó sajtóirodája.
Az Országgyűlés 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött meg a magyar zsidók deportálása. Az emléknapon Az áldozatok arca címmel megemlékezést rendezett a Holokauszt Emlékközpont. Alábbi írását ott olvasta fel Sándor Iván író.
A munkaszolgálatosok túlnyomó többsége zsidó volt, így igaz az az állítás, hogy a munkaszolgálat a holokauszt része volt – mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter a magyar zsidó munkaszolgálatosok emlékművének avatásán, amelyet pénteken tartottak a főváros VII. kerületében, a Bethlen Gábor téren.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan csütörtökön, illetve vasárnap tartanak megemlékezéseket.
“Rajongok a magyar kultúráért, irodalomért, Bartókért és Kurtágért… Hogy mivel jár? Semmi mással, mint amit különben is csinálok. …mikor elõször jártam Amerikában, az embereknek ott Magyarországról két név jutott az eszükbe: Zsazsa Gabor és Bela Lugosi. Ez borzalmas. El kell érjük, hogy azonnal Bartók, Ady , József Attila neve merüljön fel.”
Szeles, esős, zivataros, hófúvásos időben van igazán szüksége minden teremtett léleknek fedélre, melegre, biztonságra. Ferencváros Önkormányzata most, épp akkor, amikor volna miért elbizonytalanodni, biztonságot kínál. A versek – a jó versek – árfolyama stabilabb, mint a megbokrosodott „indexek”.