Zentai: mindenképpen fellebbezni fogunk
Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint a háborús bűnökkel vádolt Zentai elleni eljárásban nem jelent majd akadályt, hogy nincs élő tanú.
Összesen 11,777 találat (7661 - 7680) : Új Magyar Szó.
Simon Wiesenthal Központ igazgatója szerint a háborús bűnökkel vádolt Zentai elleni eljárásban nem jelent majd akadályt, hogy nincs élő tanú.
„Vannak, akik tagadják, hogy egy-egy népközösség tagjaiban nagyjából ugyanaz a lélek él. Főleg zsidók szoktak elutasítani minden faj-elméletet, ösztönösen érezve, hogy ezekből fonják nyakukra az antiszemitizmus kötelét. Mások a tudományos exaktság nevében vonják kétségbe a faji elméletek valóban gyakran könnyelmű és pontatlan tételeit. Sem ezekkel, sem azokkal nem vitatkozom;
Minden, minden ideálunk / Másutt megunt ócskaság már, / Harcba szállunk
S már tudjuk, hogy kár a harcért. // Csak cammogva fonjuk éltünk / Mások elhányt guzsalyáról / S nem kár értünk, / Ha elvágják fonalunkat.
Kertész Imre nemrégiben nagy vihart kavart egy német lapnak adott interjújában, szélsőséges reakciókat, többek között a magyarellenesség vádját váltva ki az itthoni közvélemény egy részéből. Jogosak-e a Nobel-díjas írót ért vádak? Igaza volt-e Kertésznek?
Nagy-Britanniában komoly összetűzésbe kerülhet egymással a vallás és az állam, miután egy zsidó állami iskola megtagadta a felvételét egy kisfiúnak, akinek az anyja nem egy ortodox, hanem egy progresszív zsinagógában tért meg, így az iskola rendelkezése szerint nem is tekinthető zsidónak. A brit Legfelsőbb Bíróság jogszerűtlennek ítélte az iskola döntését, diszkriminációra hivatkozva.
Makó – Sólyom László köztársasági elnök is lerója tiszteletét Kecskeméti Ármin új emléktáblájánál 2009. november 11-én, szerdán 11:15-kor Makón.
Kertész Imre Nobel-díjas író szerint meghamisították, amit Magyarországhoz fűződő viszonyáról mondott a Die Welt című lapnak – jelentette ki az író a Duna Televízió Híradójának adott interjújában. A 80. születésnapját éppen ma ünneplő Kertész Imre interjút adott az őt így köszöntő Die Welt napilapnak, amit szerinte sokan félremagyaráztak. Az írás szerint Kertész Imre megtagadta Magyarországot és gyökértelennek nevezte magát. Az író ezt Híradónknak határozottan cáfolta, ő csak építő kritikát fogalmazott meg.
A magyar származású Holokauszt túlélő, Elie Wiesel, béke Nobel díjas, világhírű író, a Holocaust óta először érkezik hivatalos látogatásra Budapestre, 2009. december 9-én.
A Die Welt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából interjút készített, amiről az utóbbi napokban sokan írtak és beszéltek. Itt a teljes interjú fordítása
Van valami elementáris közvetlenség Etgar Keret novellanyitányaiban. Úgy szólít meg az első mondat, mintha a haverod hívna fel és kezdene panaszkodni, hogy aztán nem tudod letenni a telefont. Ahogy a könyvet sem.
Iróniával ellensúlyozott melankólia lengi be a történeteket. A kisfiúét, … Tovább »
“A körülmények hőse volt. Valakinek kellett tenni valamit. Jobb megmenteni életeket, mint nem tenni semmit” – mondta az egyik túlélő.
Kertész Imrét Németország teljesen magáénak érzi, ezt az író egyáltalán nem bánja – az első magyar Nobel-díjas író ma már kikéri magának, ha Magyarországhoz kötik. A Die Welt interjút közölt a születésnapját ünneplő íróval, a német nyelvű sajtó tele van Kertészt méltató írásokkal.
1993-ban, egy Szombat Szalon keretében beszélgettünk Kertész Imrével a nyilvánosság előtt, majd az interjút utóbb, egy másik alkalommal, Török utcai lakásában, immár nem közönség előtt, kiegészítettük… Az élet és mű összefüggéseit elemző beszélgetést most, Kertész Imre halálhírére tesszük ismét közzé honlapunkon.
Hetven évvel ezelőtt, 1939. november 11-én tartotta meg első előadását a pesti Goldmark-teremben a magyar színpadokról a zsidótörvények következtében száműzött zsidó színészekből alakult színház. A letiltott művészeket az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) több száz rendezvénnyel próbálta megmenteni a fizikai és szellemi pusztulástól. Az utolsó előadást 1944. március 19-én, a németek bevonulása napján tarthatták meg.
2009. november 25. szerda, 18:00 óraA Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek korunk problémái, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.Az … Tovább »
„A zsidók történelmi okokból nem szokták hamvasztatni magukat – világosított fel Ferenc, akinek eleinte felfoghatatlan volt a családom hozzá való viszonyulása. Hát még az anyukájának, akinek lehetetlen volt megmagyarázni, hogy a fia milyen okból készülhetett több héten át nálunk a vizsgáira. Miközben nálunk evett. És ivott.”
Három-négy fős kommandók fésülnék át a könyvtárakat, s kilopkodnák, majd megsemmisítenék “a ballib hazaárulás és ízléstelenség fekélygócait”. Az irodalmi szabadcsapatokra tett javaslat a Demokratában jelent meg.
2009. november 2., Ha Ausztráliában úgy döntenek, hogy kiadják Zentai Károlyt a magyar hatóságoknak, ez nem jelenti azt, hogy az 1944-ben, 18 évesen kegyetlenül meggyilkolt Balázs Péter ügyében gyorsan megszületik a jogerős ítélet. A jogi eljárást a háborús bűnökkel vádolt férfi pénztárcája határozza majd meg: jó ügyvédekkel még Magyarországon is hosszúra nyúlhat az ítélkezés, újabb kérvényekkel késleltetheti a felelősségre vonást. Már majdnem öt éve versenyt fut az idővel. Őrizetben még csak egy hete van.
Az ötvenes-hatvanas évek Németországa nagyon különbözött a maitól. Amíg ma teljes szembenézés van, akkor kétségbeesett ellenállás volt a múlttal szemben. Nem tagadtak, csak azzal érveltek, hogy ők is sokat szenvedtek. A zsidók szenvedése nem az ő fájdalmuk volt. A felelősség akkor még szóba se jött. Nekem ott annyira nehéz volt, hogy már az öngyilkosság gondolatával foglalkoztam…