Tábor Ádám író, költő, esszéista régóta meghatározó alakja a magyar szellemi, irodalmi életnek. Vele beszélgettünk legújabb, Versmező című verseskötete, valamint az európaiság mibenléte és a zsidóság kapcsán.

Honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt – ezt a kérdést tettük fel a  Szombat áprilisi számában a magyar zsidó közélet néhány szereplőjének illetve jó ismerőjének.

Életének 59-ik évében elhunyt Deutsch Róbert, a Bethlen téri zsinagóga rabbija, a Rabbitestület elnöke.

Avi Shavit, a Haarec újságírójának magyarul is megjelent könyve (Hazám, az ígéret földje) alábbi részlete egy Harod-völgyi kibuc példáján mutatja be az államalapítás előtt érkezett első zsidók életét.

Megkezdődött a szegedi Új zsinagóga felújítása, a kormány a közelmúltban 950 millió forint támogatást ítélt meg a munkálatokra – mondta el a Szegedi Hitközség elnöke az MTI-nek.

Az utcán sétálóknak talán fel sem tűnik, belülről azonban pazar látványt nyújt a pápai zsinagóga.

Évtizedeken át a tel-avivi Új Kelet volt a Kárpát-medencén túl az egyetlen magyar nyelvű napilap, amely fénykorában, a hatvanas években példányszámában olykor a legnagyobb izraeli lapokkal, a Máárivval és a Jediot Ahronottal is versengett.

2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.

Egy civil szervezet azonosította a Kurucinfón álnév mögé rejtőzködő, holokauszttagadó cikkeinek szerzőjét.

Izrael legrégebbi magyar nyelvű napilapját a tulajdonos decemberig hajlandó finanszírozni.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.

Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka

Mégis, kinek a médiuma?

Nem. A háború után nem nosztalgiázott senki szülőföldje után. Azért hagyták el Magyarországot, Európát, hogy végre a saját hazájukban élhessenek. 

Szakértők leltárba vették mindazokat a szövegeket, amelyeket a második világháború során a munkatáborként működő terezíni erőd zsidó foglyai véstek a homokkőből készült egyik bejárati kapuba, valamint a város fennmaradt régi épületeinek falába – közölte Oliver Bradley, a holokauszt terezíni emlékeit feltáró nemzetközi projekt szóvivője.

Martine Gozlan, Szenes Hanna életrajzának szerzője.

Történelmi események és életképek – izraeli és magyar szemmel

A Mazsihisz Rabbitestülete Frölich Róbertet, a Dohány utcai zsinagóga rabbiját választotta meg új országos főrabbinak.

Ennek a tisztségnek nincsenek nagy hagyományai a magyar zsidóság körében, elsőként Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója viselte, de nyugállományba … Tovább »

A 2014-es Holokauszt Emlékév akár jó esély is lehetett volna arra, hogy változtasson valamennyit. Nehéz eldönteni, kinek a hibája, hogy ez nem, vagy csak nyomokban sikerült. Sikerülhetett-e egyáltalán?