Valdemar Langlet, az antiszemita

A Svábhegy Janus-arcú vidék. Gyógyító levegőjéről, kénes forrásairól vált híressé, elpusztult szőlőinek helyén a 19. század közepétől művészek és értelmiségiek építettek svájci villákat és mesebeli kerteket. Ezek közül Eötvös József Karthauzi-lakja és a Jókai-park … Tovább »

Beszélgetés Alföldi Róberttel

Nagy mérkőzésre számíthat a Jobbik abban a perben, melyet a párt indított egy nemzetközileg is jegyzett holokauszt-szakértővel szemben, aki egy nyilatkozatában tavaly lenácizta őket. Karsai László tudományos kutatásokkal akarja igazolni, hogy a Jobbik náci jegyeket mutat, viszont jogászok … Tovább »

…egy amerikai, egy orosz, egy kínai és egy izraeli.*

Klein Rudolf építészet-történész, a “Zsinagógák Magyarországon” szerzője

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése 

…a Svábhegy egyike a város legkísértetiesebb helyeinek, ahol a múlt egyes fejezetei jobbára máig láthatatlanok, teljes mértékben jelöletlenek.”

Tömör, osztatlan csend honolt a tájon, a világon mintha nem lett volna, se a sztyeppe, se a köd, se a Volga, csak a csend. A sötét felhőkön gyors fényfodor futott végig, aztán a szürke köd vörös lett, és egyszerre mennydörgés rázta meg az eget és a földet…
Az ezernyi izzó ágyúcső … Tovább »

…a Svábhegy egyike a város legkísértetiesebb helyeinek, ahol a múlt egyes fejezetei jobbára máig láthatatlanok, teljes mértékben jelöletlenek.”

“Ki tudja, ha a zsidók a „Szentföldön” maradnak, talán sose jön meg a vicces kedvük.”

A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »

…ha mégis megteszi, akkor fegyelmi következményekre számíthat.

Rongálásban vétkes, de tette társadalmilag hasznos

Ungvári Tamással beszélget Várnai Pál

A zsidó bölcseletben a messiásra és a megváltásra vonatkozó elképzelésekről meglehetősen kevés anyag jelent meg magyarul; szerencsés kivétel Gershom Scholem „A messiás-eszme a zsidó hagyományban” című klasszikus tanulmánya.Üröm az örömben, hogy ezen egyébként értékes írás érdemei között nem szerepel Maimonidész messiás-értelmezésének pontos bemutatása.