Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Kár is belefognom, úgysem értheti ezt senki, aki nem kósert eszik, aki nem mond le nap, mint nap a street food gyönyöreiről, nem haraphat bele mustárba mártott sültkolbászba és hurkába a piacon, miközben kovászos uborkát, foszlós fehérkenyeret eszik hozzá. Nem fogják érteni, vállukat … Tovább »

Az Óvás! Egyesület legújabb kutatása a zsidók szerepét vizsgálja a főváros kialakulásában és fejlődésében. A lap munkatársa a Kik éltek, kik építettek itt? című program vezetőjével beszélgetett.

 A napokban élesedett az a honlap, amely a témában való alaposabb … Tovább »

Több száz látogató és rengeteg barhesz a Madách téren

Az EMIH idén újabb különleges kóser gasztronómiai fesztivált szervezett a főváros központjában. A tavaszköszöntő gasztroünnepre, a MEGA Barhesz Akadémiára idén először került sor a belváros szívében, a Madách … Tovább »

Száz éve, 1921 március 3-án született Kaján Tibor, a magyar karikatúra egyik legnagyobb mestere. Egy korábbi interjúnk újraközlésével emlékezünk rá.

Ezúttal Woody Allen nevelt fia,  Ronan Farrow állt elő a vádakkal.

Ravasz László református püspök ellentmondásos életéről írt könyvet Hatos Pál.

Pészah-záró mulatság a hosszú kovásztalan napok után! Igazi keleti hangulattal várják az érdeklődőket április 30-án este a Bálint Házban; lesz palacsinta, falafel/pita és mártogatós, sütemény, zene és tánc. Gasztro workshop a Kóser de Finom blog lányaival, darbuka workshop … Tovább »

A motorozás az Egyesült Államokban rendkívül népszerű. Amikor a kaliforniai autósztrádán felbukkannak az alakzatban száguldó motorkerékpáros klubok, én tisztelettudóan lehúzódom a leállósávba. Megvárom, amíg eldübörög a félelmetes csapat.

Kalifornia államában közel egymillió … Tovább »

A magyar zsidóság történetéről kevesen tudnak ma többet, mint ami a Sortalanság kapcsán az iskolák kötelező tananyagává vált. Az Időutazó projekt célja, hogy a budapesti Belső-Erzsébetváros épített örökségén keresztül köztudássá váljon a Holokauszt története mellett éppannyira az is, hogy hogyan éltek a magyar zsidók a világháború előtt, vagy épp a Rákosi-, vagy a Kádár korszakban. Ennek az eddig még kevéssé feltárt történetnek egy fontos szeletét mutatjuk be a régi pesti zsidónegyed társadalomtörténeti esszéi és interaktív játékok formájában.

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Miután valamennyi fellebbezési lehetőségét kimerítette, Hegedűs Loránt egyházi fegyelmijét a református zsinat bírósága is helyben hagyta. Két és fél évvel a történtek után tehát lezárult a 2013. november 3-i Horthy-szobor avatás kapcsán elindult eljárás, a Budapest-Szabadság … Tovább »

A tavaly év eleje óta növekvő általános fenyegetettség-érzés rekord szintre emelte az idegenellenességet Magyarországon, és a társadalom nagy része támogatja a kormány menedékjogokat súlyosan korlátozó bevándorlás-politikáját – írja a Tárki legfrissebb tanulmányában. Az … Tovább »

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

A Magyar – Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság (MAZSISZEM) ismét megemlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hős zsidó honvédjeiről.

Március 15-én 15 órakor a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren kerül sor az ünnepségre.

A program keretein … Tovább »

Miért ne lehetne a boltok szürke acélrolóit festővászonként használni?

Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

“És kezdetben teremtette az Örökkévaló…” (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó-magyar együttélést és a zsidó-magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvényeket és a zsidó törvényeket. ,,A többi néma csend…”

Emlékkonferencia Schweitzer József tiszteletére.

Heisler András kiemelte: ez az integráció mutatkozik meg abban, hogy a konferenciát közösen szervezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli … Tovább »