“És kezdetben teremtette az Örökkévaló…” (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó-magyar együttélést és a zsidó-magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvényeket és a zsidó törvényeket. ,,A többi néma csend…”

Emlékkonferencia Schweitzer József tiszteletére.

Heisler András kiemelte: ez az integráció mutatkozik meg abban, hogy a konferenciát közösen szervezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli … Tovább »

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozataira emlékező kisfilmet készítenek a Németh László Gimnázium és Általános Iskola diákjai január 27-én, szerdán délelőtt a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhelyen a Holokauszt Áldozatainak Nemzetközi Emléknapja alkalmából.

Az izraeli biztonsági erők erőszakkal kilakoltatták a csütörtökön két újabb házat birtokba vevő mintegy nyolcvan telepest Hebronban – jelentette a katonai rádió pénteken.

Móse Jaalon védelmi miniszter rendelte el az épületek kiürítését a tulajdonjogi vita bíróságon történő … Tovább »

Hebronban összecsapások törtek ki a palesztinok és zsidó telepesek között csütörtök délután, mert a telepesek újabb épületeket foglaltak el a város szívében – értesült a ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja.

A telepesek feszítővasakkal behatoltak két, állításuk … Tovább »

“Nem igaz, hogy nem lehet újat írni a vészkorszakról, csak kiváló emlékezőképesség, visszafogott, a sorok között megbúvó irónia és jó toll kell hozzá. Marianna D. Birnbaum könyvének nagy része azokról a rokon vagy közeli ismerős gyerekekről és a szüleikről szól, akik nem jöttek vissza; többük fényképét is mellékelte, köztük néhol feltűnik a szerző is kisgyerekként. Normális, jól szituált felnőttek és szépen öltöztetett gyerekek, mindegyiküknek végig kellett volna élnie az életét. A groteszkre finoman kihegyezett szemléletével, az irodalomtörténeti munkákon edzett szerkesztési gyakorlatával a könnyfakasztást a szerző végig elkerülte, ettől szép és igaz ez a könyv.” Spiró György
Marianna D. Birnbaum magyar származású irodalom- és kultúrtörténész, a Kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora, a Közép-európai Egyetem vendégprofesszora. Kutatási területe a közép-európai kultúra a 15. századtól napjainkig.

Péntek éjszakánként a Teleki téren nem lehetett aludni a lónyerítéstől. Hajnali hattól a Karácsony Sándor utcától a Lujza utcáig télen-nyáron álltak végig a lovas kocsik, hozták az árut. Kistarcsa mellől, Soroksár környékéről érkeztek a bolgárkertészek, mérleget a szekér elé tették, mázsálták a friss árut.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Jogerős határozat született arról, hogy Hegedűs Loránt 2013. november 3-án a Szabadság téri Horthy-szobor-avatás kapcsán tartott istentiszteleten tartott prédikációjával megsértette a Magyarországi Református Egyház törvényeit. A rajongói által egyenesen a Nemzet Lelkészének titulált lelkipásztor tehát nem a szobor felállításával szegte meg az egyházi szabályokat, hanem alapvető lelkipásztori kötelességei ellen vétett és ezért írásbeli megrovásban részesítették. Botrányok hosszú sora után ez az első eset, hogy a református egyház elmarasztalta az egykori MIÉP-es országgyűlési képviselőt.

Mondja meg nekem valaki, miért pont a boldog csirkét kell megenni?

„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

A könyv címe egy bibliai idézet (Mózes 4. könyve, 24/17), egy prófécia: Bálám, a (nem zsidó) tévelygő „próféta”, pénzszerető mágus, a „kinyílt szemű embert” jövendölte: „Látom őt, de nem most, nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izraelből.”A remény jele ez minden kétség közepette: szól zsidóknak és nem zsidóknak. Üzenet.

A napokban tölti be 85. születésnapját Ungvári Tamás, akit barátai, tisztelői ma köszöntenek. Mi friss írása közlésével csatlakozunk hozzájuk.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Mint a vulkánkitörést követő lávafolyam, úgy zúdul a menekülő embertömeg a legkisebb ellenállás irányába, az Európai Unió leggazdagabb országai felé.

A Magyarországon átzúduló menekültáradat elsődleges forrása az iszlám világ szíve, Bagdad és Damaszkusz központtal. … Tovább »

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.