Összesen 940 találat (821 - 840) : Éri Károly.
(Kroó György: Szabolcsi Bence. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tudományos közleményei sorozat, 1994, 670 oldal)
Aki olyan szerencsés volt, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szabolcsi Bence tanítványa lehetett, sohasem felejtheti el a legendás hírű professzor zenetörténet-óráit. … Tovább »
A „magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon lévő összes javait, akik, illetőleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve … Tovább »
Emlékszem, lassan harmincöt éve, hogy a két nagyanyám – egyik zsidó, másik katolikus – összefogott, s kibéreltek egy házat a Szabadsághegyen, hogy ott legeltessék az unokáikat… Gyerekkoromban nem értettem, miért mondták néha, összenevetve: „Ha ezt az Emma és az Eszter látnák!”… … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
(Jacob Katz: Kifelé a gettóból. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Hungaria Judaica sorozat, 1995, 237 oldal, ára 420 Ft)
A jelentéktelen külső mögött ezúttal igen jelentékeny mű rejtőzik. Jacob Katz, pozsonyi rabbik leszármazottja, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, a zsidó … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
A tel-avivi Új Kelet február 16-i száma mutatja be a Kirját Onóban élő, az angol királyi családdal közeli rokon Jennifer Bicket. Anyai felmenői dél-afrikai zsidók, édesanyja a II. világháború önkénteseként az észak-afrikai fronton ismerkedett meg Michael Bowes-Lyon angol pilótatiszttel. … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
A református egyház hivatalosan nem vett részt az egyházpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet arénájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország története” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »
Csak február végéig lehet
ZSIDÓT, CIGÁNYT, NÉGERT VERNI-SZIDNI?
Hétvégeken az MTK ellen játszó mind több focicsapat szurkolóinak ezrei ordítják rendőrök jelenlétében: Mocskos zsidók! Büntetlen marad a náci köszöntést majmoló karlendítés, a nyilasokét utánzó árpádsávos … Tovább »
(Röhrig Géza: Hamvasztókönyv. Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 1995, 100 oldal, 320 Ft)
Lehet-e még érvényesen beszélni a vészkorszakról? Lehet-e újat, új módon mondani, ahogy – mert irodalomról szólunk – ezt minden valódi műalkotástól elvárjuk. Szükséges-e újra … Tovább »
A Yahalom Zsidó Szabadegyetem a zsidó önismeret tisztázása érdekében az alábbi körkérdést intézte a zsidó közélet számos reprezentánsához azzal, hogy a válaszokat az Országos Rabbiképző Intézet 1995/96. évi évkönyvében megjelenteti: „Minthogy jelenleg, a XXI. század … Tovább »
Kertész Péter fenti írását eljuttattuk a hitközség illetékeseihez, akik az alábbi két dokumentumot és rövid választ küldték szerkesztőségünknek.
Feljegyzés
Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úrnak
1995. március 24-én nyíregyházán került felavatásra dr. Eötvös … Tovább »
avagy: hogyan szűntem meg a hitközség fizetett ellensége lenni?
„A Mazsihisz elöljárósága június 27-i ülésén megszüntette a szóvivői posztot.” A sötét betűkkel szedett hír az Új Élet 1995. július elsejei számában látott napvilágot, a második oldalon, alul, mintegy … Tovább »
(Benedek István Gábor: A komlósi tóra, Dan Könyvkiadó, 1994, 132 oldal, 400 Ft)
Nomen est omen: Tótkomlóson valóban tótok laknak. Akkor települtek erre a dél-békési lapályra, amikor a török hódoltság után az egész régió pusztaságként várta az ekét markoló kezeket. A … Tovább »
(Újból és mindörökké. Az 1943-ban megjelent Magyar Zsidók Könyve hasonmása. Kiadta a Kner Nyomda 1994. 479 oldal. Ára: 450 Ft.)
MERT KEVÉS maradt meg belőlük, értékessé vált a múlt minden alkotása, még a maguk idejében gyengének, kevésbé szépnek minősítettek is. … Tovább »
Kertész Péter, a MAZSIHISZ szóvivője magánemberként adott interjújában (Szombat 1993/3.) úgy vélekedik, hogy Tímár Györgyöt, a „jóvátétel” (értsd: a kárpótlás) „legavatottabb szakértőjét száműzték köreinkből”, pedig nemcsak hogy „komoly érdemei voltak”, hanem … Tovább »
A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivatalos kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »