Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

A pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartanak gyászmegemlékezést a Dohány utcai zsinagógában vasárnap. Az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg.

A brit zsidóság negyede fontolóra vette már az elmúlt két évben a kivándorlást és több mint a felük érzi úgy, nincsen hosszú távú jövőjük Európában.

Ezt az eredményt mutatta ki egy szerdán megjelent tanulmány,

Egy ezzel párhuzamosan készült országos felmérés szerint … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

1944-ben a zsidónak minősített természetes és jogi személyek ingó és ingatlan vagyonának megszerzése iránt – amint azt számos korábbi bejegyzés illusztrálja – igen széles “érdeklődés” mutatkozott lakossági és közületi részről egyaránt.

Az alábbiakból az ismerhető … Tovább »

Szubjektív beszámoló a Soá 70-ik évfordulójának pécsi megemlékezéséről

Júdás Makkabeus a középkori lovagkirály prototípusa és eszményképe lett Artúr királytól Nagy Károlyig.

Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.

A Gozsdu Ünnepi Élményudvarában idén lobbannak lángra először a Hanuka ünnepi fényei. Ebben az évben, 2014. december. 16-tól december 23-ig, nyolc napon át, estéről estére 18 órakor olyan tiszteletre méltó személyek gyújtják meg a hanukai gyertyákat, akik áldozatos munkájukkal … Tovább »

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

A gettó szó a középkorban zsidónegyedet jelentett, egy városrészt, amelyet a mindenkori hatalom jelölt ki a zsidók számára kényszerlakhelyül. A legutolsót, a római gettót a pápai állam felszámolása során a garibaldisták szüntették meg 1870-ben. A modern gettót a német nemzeti … Tovább »

A 100 legjobb középiskola rangsorát tette közzé a HVG kiadó legújabb toplistás kiadványa, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat hét részrangsor (kompetenciafelmérések eredményei, érettségi eredmények és felvételik sikeressége) összesített eredményei alapján rendezték sorba a szerkesztők.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.

A legendás mester, operatőrgenerációk tanára, kétszeres Kossuth-díjas filmoperatőr, kiváló művész, a Magyar Mozgókép Mestere 100 éve, 1914. november 2-án született.

Prohászka Ottokár és Dienes Valéria kapcsolata a spiritualitás jegyében

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

A rabbik, püspökök, egyházi gondolkodók és a kortárs művészet kimagasló személyiségei által létrejövő emlékezet-kiállítás katalógusa ezer példányban jelent meg a Luther Kiadó jóvoltából. Az eddig több mint tízezer látogatót számláló kiállítás a bűnbánatra, az összefogásra és a közös emlékezésre kívánja felhívni a figyelmet.