Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

Amíg az Oscar-díjért izgulunk, emlékezzünk meg a magyar jelölt, a Saul fia főszereplőjéről. Röhrig Géza négy és tizenkét éves kora között állami gondozásban élt, majd örökbe fogadták. Az orokbe.hu blog Röhrig életéről közöl idézetgyűjteményt nyilatkozataiból, aki – mint a blog szerzője fogalmaz – ismeri a blogot, és szeretettel küldött néhány verset és egy gyerekkori fotót az olvasóknak.

“…a szegény, aki kenyérdarabokat vagy datolya szeleteket kapott [alamizsnaként], tizedet fizet külön, mindegyik után.”

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Történet, ideológia, propaganda

“Talán Horatiusa tartotta benne a lelket, akinek latin nyelvű kötetét menetelés közben is olvasta.”

Szilágyi tanár úr

Egymásba kapaszkodnak a halottak, húzzák egymást. Az év elején meghalt Szilágyi János György, aki a XX. és XXI. században úgy élt végi kettő híján … Tovább »

Az 1945. február 11-én a budai Várból kitörő mintegy 18 ezer német és magyar katona emlékét egyelőre az aktuális politikai érdekekhez fűződő szélsőséges értékelések kísérik, máig hiányzik az események, és az abban résztvevők objektív megítéléséhez szükséges történelmi … Tovább »

Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál

Emberszag – Tragédia, békebeli kávéházi stílusban elbeszélve.

Bulgáriában elmaradt a holokauszt – de vajon hogyan, és kik voltak azok, akik mégis áldozatul estek a vészkorszaknak? És mi volt az oka annak, hogy a bolgár társadalom szolidárisabb volt a zsidókkal, mint a magyar? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni Doncsev Toso író, volt kulturális diplomata és bolgár kisebbségi politikus egy három nyelven megjelenő esszében. A hétköznapi erényekről című kötet a Napkút Kiadónál jelenik meg, bemutatni a Magyar Művészeti Akadémián fogják februárban.

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

A terjedelmi korlát nagyúr. A zsidó Salinger című esszémben (Élet és Irodalom, 2016. január 22.) közöltek mellett már nem érinthettem a Catcher in the Rye új magyar fordítása címadásának kérdését, mely azonban témámhoz, Salinger identitásproblémájához is kapcsolódik. 

A … Tovább »

A Holokauszt szépirodalma

Mikortól szabad a lehullott mag akárkinek? Amikor már a görnyedt hátú szegények mindent felszedtek.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

A Komlós Aladár-díjat az idén Ungvári Tamás vette át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az önmagát „olvasógépként” aposztrofáló, 86 éves irodalomtudós, aki máig szenvedélyesen követi a társadalmi és kulturális élet eseményeit, szokása szerint anekdotikusan beszélt a legfeszítőbb kérdésekről is.

Nagy jelentőségű vallási dokumentumok, Eran Riklis-interjú, Zsidó irodalom arab háttérrel: Albert Memmi, Haim Sabato, Moshe Sakal és Erez Biton

Magasba szökött a Határ-élet című, egy arab fiú és egy zsidó lány szerelméről szóló izraeli regény eladott példányszáma, miután az oktatási minisztérium kizárta a művet az irodalom érettségi olvasmányainak köréből – írta a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja.

    A … Tovább »

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

„Ők ketten a sehol lakói voltak, se magyarok, se zsidók, se külföldiek, se elvtársak, se honfitársak.

Elvtársnak zsidók, zsidónak kommunisták, kommunistának magyarok, magyarnak idegenek. Hazátlanfiak. A Seol lakói lettek, személyes pokluk lakói. Nem kötelező, hogy egy bolygó … Tovább »