Pünkösti Árpád / 2007. június Múltfeltáró írást olvashatnak a Szombatban Pünkösti Árpád újságíró (többek között a Rákosi trilógia szerzője) tollából. Pünkösti nem vállalkozott könnyű feladatra, hiszen a nyilas pártban komoly tisztséget elért, később emigrációban … Tovább »

2007. június 17. A Gyomai Kner Nyomda 125 éves. Az alapítók által teremtett hagyomány az egész magyarországi nyomdászatban, a márkanév a világpiacon ma is meghatározó. Niedzielsky Katalin Múlt és jelen szépen megfér egymás mellett Gyomán. A népies barokk stílusú családi villában … Tovább »

Grecsó Krisztián (1976) író, költő, a Bárka című folyóirat szerkesztője. Legismertebb műve, a Pletykaanyu tágabb környezetében nagy botrányt kavart, hisz nem egy olvasója magára ismert. Legutóbbi könyvének – amit nemrég németre is lefordítottak –, az Isten hozottnak egyik központi … Tovább »

2007. június 11. Kolozsváron, a deportáltak templomaként számon tartott Horea úti zsinagógában került sor tegnap a Holokauszt Emléknapja című, évente szokásos megemlékezésre, amely a város összes lakói számára nyilvános alkalmat kínál az 1944 májusa óta elmaradt részvét és … Tovább »

2007. június 10. Szemenyei-Kiss Tamás legutóbbi írása (Turulfészek Kaliforniában) Wass Albert antiszemitizmusát tematizálja, és ez arra késztet, hogy mindenekelőtt ehhez szóljak hozzá, minthogy Tibori Szabó Zoltán doktori disszertációjának témakísérőjeként módomban áll rálátni … Tovább »

2007. június 3. Több mint fél évszázados diplomáciai kűzdelmet követően elérhetővé tették a 17,5 millió egykori kényszermunkás iratait őrző Bad Arolsen-i archívum több millió oldalnyi, eddig kutathatatlan iratanyagának digitális másolatát. Az iratokból a világháború utáni … Tovább »

Gadó János / 2007. június Az angolszász világ nyilvánosságában hónapok óta csapkodnak a hullámok egy tanulmány nyomán, mely az Izrael körüli szűnni nem akaró küzdelmekben új frontot nyitott – vagy inkább felhívta a figyelmet egy mind nagyobb súlyúvá terebélyesedő frontvonalra. … Tovább »

2007. június 2. Hollandia leghíresebb fiatal írója jelenleg New Yorkban él. Tizenhat évesen otthagyta a gimnáziumot, nincs érettségije, mégis tanított már az ELTE-n. Arnon Grunberggel, a könyvhéten megjelenő negyedik magyarra fordított regénye, a Zsidó Messiás bemutatójának kapcsán … Tovább »

2007. május 31. Angliában kiképzett cseh kommandósok hatvanöt évvel ezelőtt, 1942. május 31-én végeztek Prágában Reinhard Heydrichhel, a német biztonsági szolgálat volt helyettes vezetőjével, Cseh- és Morvaország kevéssel előbb kinevezett protektorával. Emigráns kommandósok akciója … Tovább »

Dr. Szende István / 2007. május
Az egykori Habsburg birodalom fővárosában, Bécsben, ma mindössze 7000 fő a zsidó közösséghez tartozók száma, míg a náci megszállásig körülbelül 180.000 zsidó vallású lakos élt a városban. Az első feljegyzés a bécsi zsidóságról az első … Tovább »

2007. május 28. Mit mondjak, aranyos városka. Pontos leírás a weblapon, merre tarts. Több irányból is megközelíthető, a fényes bajor fővároshoz néhány lépésnyi közelségben. Arrafelé nincs úgy, hogy városvége tábla, aztán balról-jobbról mezők, erdőségek. München körül … Tovább »

2007. május 20. Kényszerűségből választotta az irodalom helyett a szórakoztatóipart Nagy Endre, akire mint a 100 éves magyarországi kabaré máig ható megteremtőjére emlékeznek egy e héten nyíló kiállításon. Áááááááááá! – ásította el magát hangosan egy monoklit viselő, … Tovább »

2007. május 18. Levelet írt szerkesztőségünknek Tóth Gy. László, Orbán Viktor egykori miniszterelnöki főtanácsadója, a barikad.hu honlap főszerkesztője, aki elismerte, munkatársai hibáztak, amikor közöltek egy, a holokauszton és annak túlélőin gúnyolódó, a főszerkesztő szerint … Tovább »

Ungváry Rudolffal beszélget Várnai Pál

Megjelent művei: Tezaurusz technológia (1979), Az osztályozás alapjai (1989), A gépfegyver szálkeresztje (1991), Utána néma csönd (1991), Ostromnapló (tévéfilm, 1995), Könyvtári információkeresés (Vajda Erikkel, 2000).

– Sokféle … Tovább »

Isaac Bashevis Singer és Arthur Koestler. Két totálisan eltérő személyiség, életút, írói világ. Egy jógi és egy komisszár. Ha még idejében el nem menekülnek a kontinensről, valószínűleg csak egy helyen találkozhattak volna: valamelyik haláltáborban. Eltekintve attól, hogy zsidók voltak, nehéz lenne bármilyen megfontolás alapján egy mondatban említeni őket. Az apropót az adta, hogy egyszerre jelent meg róluk egy-egy monográfia, és ezek párhuzamos olvasása árnyalhatja előbbi ítéletünket.

2007. május 6. Tegnap Hiller István Berlinben adta át az írónak a magyar kultúra követe kitűntetést, melyet Kertész Imre, betegsége miatt, január 23-án, a magyar kultúra napján nem tudott átvenni Lady Valerie Solti, Fehér László, Fischer Iván, Kocsis Zoltán és Sebestyén Márta … Tovább »

2007. április 29. Kellemes, világos lakás nappalijában ülünk vendéglátómmal és annak asszonyával. Jegyezgetek életet, szokásom szerint. Simon János édesapja még Sauerteig Henrik néven 1897-ben született Olaszliszkán. Kisgyerek korától a pesti Teleki tér volt az őshazája; a hat … Tovább »

Egy kötetben, azaz egyszerre olvasni egy életmű összegyűjtött verseit valahogyan mindig regényszerű, városszerű élmény. Regényszerű, hiszen olyan, mint egy indigóra másolt önéletrajz. Az Útérintő esetében az időbeli fesztáv, az első vers és az utolsó darab születése között majdnem hatvan évet fog össze. Már az elképesztő, hogy ekkora idő így kézbevehető, hát még az, hogy Gergely Ágnes költészete micsoda mítikus és konkrét idősíkokat hidal át, szertefutó rendezettségével.Egymás után olvasva a maga idejében külön-külön szerkesztett, és kiadott verseskönyveket, tendenciákat, elmozduló, valahonnan valamerre tartó irányokat vélünk felfedezni.
 
 

2004 júniusa óta huszonnégy magyar képviselő is részt vesz az Európai Parlament munkájában. A Szombat megkereste a négy magyar parlamenti párt egy-egy képviselőjét, hogy válaszoljanak az olvasóinkat érdeklő kérdésekre: létezik-e együttműködés a magyar képviselők között?; hogyan fogadta az EP az új, szélsőjobboldali frakció létrejöttét?; mi a frakciók álláspontja az iszlám fundamentalizmussal, illetve a közel-keleti válsággal kapcsolatban?

„Ez az én hazám, itt akarok élni, ne vegyétek el népem szabadságát” – énekli Tallin óvárosának főterén egy hatalmas gyerekkórus: száz meg száz szőke gyerek, élükön egy észt nemzeti viseletbe öltözött karnaggyal. A megakoncert végén a karnagy – aki mintha egy Andersen meséből lépett volna elő – az angol királynőhöz lép, és mélyen meghajol.