Egy brit akadémikus alaposan megváltoztatja a Franz Kafkáról kialakult képet. James Hawes a British Libraryben kutatva jutott hozzá azokhoz a könyvtári dokumentumokhoz, amelyekből az Excavating Kafka (Kafka kiásása) című könyve táplálkozik.

Az eddig leghosszabb ideig érlelt láger-regény Gosztonyi János új könyve. Tulajdonképpen megmenekülésének csodával határos, olykor azon is túli története.
 

Ezt a levelet nem azért írom, hogy békét kössek a magyarországi jobboldallal. Nem azért, hogy rokonszenvet ébresszek magam iránt, hogy „jó pontokat szerezzek” a küszöbönálló hatalomváltás előtt. Nem azért, hogy összefogásra buzdítsak, hogy kiegyezésre törekedjem, még csak azért is csak kevéssé, hogy meggyőzzem a jobboldalt erről vagy arról, és nem azért, hogy kerülő úton érveket hozzak föl ellene, vagy szelídebb retorikával megismételjem a szokásos hadüzeneteket és harci riadókat.

„Úgy döntöttem, mindenekelőtt a magyar miniszterelnökökről nem fogok beszélni. Sem a köddé váltról, sem az átmenetiről, sem az eljövendőről. Továbbá nem fogok beszélni se büdöscigányozásról, se parasztmagyarozásról. Meg azokról se, akik szerint na jó, jó, de azért az egyik mégiscsak érthető.

Semmilyen valós alapja sincs annak az állításnak, hogy a jelenlegi gazdasági válság a legnagyobb volna az 1929-33-as világválság óta; ez egy sokak által szajkózott mítosz – állapítja meg Peter Zeihan tanulmánya, melyet az amerikai biztonságpolitikai elemzőközpont, a Stratfor tett közzé. 

Leo Kleinschmidt barátaihoz indul feleségével, Gizellával a frissiben hozomra vett, hiányzó önérzetét pótló, túlságosan hivalkodó autóján, hogy hatalmas lakásban baloldali egyetemista szokásaikat dédelgetve összeverődjön az egykori RAF-szimpatizánsokból, lengyel Solidarnosc-aktivistákból álló vidám társaság.

Lugosi Viktória legújabb könyvének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke mondott beszédet, melyben “egyszerű olvasóként” ismertette a művet. Az alelnök üdvözölte, hogy a Dafke végkifejlete nem a zsidó könyvekre jellemző vonalat követi, és pozitívként értékelte azt is, hogy a történet szereplői “nagy ívben lesz*rják a pénzt”.

Ha nem, ideje megszerezni, hiszen a Tóraórák zsúfoltak. Iratkozz be. Hagyomány, művészet, testi és önképző osztályaink várják a lelkes jelentkezőket.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége június 1-jével dr. Peremiczky Szilviát nevezte ki a Magyar Zsidó Múzeum igazgatójának.
 

Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.
 

Egy online újság szerzője szerint azért nem kell törvényesen tiltani a holokauszt-tagadást, mert a holokauszt tagadói idióták, és kész. Soraimmal nem a kérdés jogi vonatkozásait próbálom eldönteni, hanem egy félreértést szeretnék eloszlatni: a holokauszt-tagadók hangadói nem idióták, és pontosan tudják, hogy volt holokauszt.
 

Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1)    A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »

Április végén a kormány kezdeményezte a holokauszttagadás betiltását, észrevételezvén, hogy – aktív faji gyűlöletkeltéssel párosulva – lassacskán a magyar hétköznapok rendszeres programjává válik.
 

“Aki a múltat ellenőrzi, az ellenőrzi a jelent; aki a jelent ellenőrzi, az ellenőrzi a jövőt is” – írja George Orwell az 1984-ben.
 

Az amerikai zsidók valóban szamarak, akik könyveket cipelnek. Miközben hangosan hirdetik identitásukat, (Modena szavaival élve) elvétve hallunk tőlünk egy-egy töredékes héber szót. Erre nincs mentség. Ez a közösség hihetetlen felelőtlenségét reprezentálja.
 

Radnóti Miklós élettörténete, sorsa kitéphetetlenül az életmű részévé vált, halálával és utolsó verseivel a magyar holokauszt “arcává” vált, és egyben a saját magyar identitásválasztásához töretlenül hű, magyar zsidóság emblémájává.  

A modern Európa történelmében van két meghatározó, szimbolikus jelentőségű esemény: az egyik I. Károly kivégzése, 1649-ben, a másik XVI. Lajosé, 1793-ban. Ezeknek az eseményeknek a szimbolikus értékét az adja, hogy precedens nélküliek – előttük (de utánuk sem) történt hasonló esemény. Legitim uralkodókat természetesen megöltek fellázadt alattvalóik – de nem ítéltek halálra.

Nem meglepő: tovább gyűrűznek Bíró Zoltán irodalomtörténész Spiró György elleni durva támadásának hullámai.
 

Sopron neológ főrabbijának fiaként látta meg a napvilágot, aztán katona, 1919-ben a Vörös Hadsereg városparancsnoka, emigráns és éhező Bécsben, debreceni koporsókészítő, majd Mikes Lajos hirtelen felfedezettje, zsidó, aki megtagadta zsidóságát és tévútnak vélte az asszimilációt. De a végén neki is megnyílt Buchenwald táborának kapuja.

A Hungaroton egy ideje remekbeszabott profillal jelentkezik. A mai klasszikus zenei hanglemezkiadásnak keresve sem lehetne jobb apropót találni, mint elfeledett szerzőket felkutatni, és eddig még kiadatlan, a zenetudósok szűk köre által is alig-alig ismert műveikre, életpályájukra irányítani a figyelmet. Sőt, a Hungaroton ennél is tovább merészkedik: Kiss Gy. László klarinétos lemezével vállalta, hogy a tárogatót bevezeti a szimfonikus hangszerek közé – de mai írásunk nem erről szól. A magyar koncertjáró közönség utoljára 2007-ben döbbenhetett rá, hogy a „mi lett volna, ha” kérdése a zenetörténelemben némileg másképpen vetődik fel, mint a politika világtörténelmében.