Aki megőrzi száját és nyelvét (az igaztalan beszédtől), megőrzi lelkét (lelkiismeretét) a megpróbáltatásoktól, így tanítja a Szentírás. Szavait még tovább viszi a hagyományos irodalom. Mondván: cselekedeteitek legyenek méltóak a szentséghez.

Politikai teológia Izraelben

Zsidók a békeidők fürdőéletében

Jaime Vándor (1933-2014)

Hétfőn százötven magyar iskolában különleges tanév kezdődött. Azért különleges, mert a gyerekek kísérleti tankönyvekből tanulnak. Az első benyomása az olvasónak pozitív: ezek a könyvek külalakjukban igyekeznek korszerűnek látszani, sok a kép, munkáltató feladatok vannak, öntik a mellékleteket, az illusztrációkat, plakátokat, pop-zenei szövegeket közölnek. Sajnos a lényeget tekintve azonban csak azt mondhatjuk: baj van. Ezeket a könyveket még kipróbálásra sem volna szabad diákok elé tenni. Alapos tankönyv-akkreditációs eljárás során kiderült volna, ez a műveltséganyag pedagógiailag problematikus és modernizáció-ellenes szemléletű.

Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában 1782-1944

Felavatták kedden Berlinben a T4 művelet fedőnevű náci eutanázia programban meggyilkolt százezrek tiszteletére emelt emlékművet.

Interjú Dr. Vadas Verával, a Zsidó Nyári Fesztivál igazgatójával

Fischer Iván, Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Frigyesi Judit, klezmerek és kántorok, továbbá búcsú Reb Zalmantól, J. L. Perec, a jiddis klasszikus egy írása, könyvkritikák…

A náci haláltáborok és a szibériai Gulag: a diktatúrák szimbólumai, ahol milliók haltak meg a 20. században. Az európai emléknap megtartásáról – részben magyar kezdeményezésre – 2011-ben határozott az Európai Unió.

Keresztszeghy Zsuzsanna családját teljesen kisemmizték … Tovább »

Az alaptörvény és a megszállási emlékmű otrombaságán ez a szépségtapasz.

Kertész Imre magas állami kitüntetést kap. Alig néhány héttel azután, hogy a tiltakozások ellenére felépített, részben hamis üzenetű Szabadság téri szobrot – a botránytól tartva, ünnepélyes kormányjelenlét … Tovább »

Hogyan próbálja a jobboldal megszeretni a Nobel-díjas írót?

A Die Welt című konzervatív német napilapban megjelent születésnapi interjúban a nyolcvanéves Kertész Imre annak idején odamondott, kiosztott sok mindenkit. Ő lett nyolcvanévesen a magyar irodalom fenegyereke. Kedélyesen … Tovább »

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

A fenti címmel megjelent kötet Hernádi Miklós zsidó témákról 1987 óta megjelent írásait tartalmazza. A Szombat ezzel a beszélgetéssel köszöntötte a szociológust, írót, lapunk alapító-főszerkesztőjét nemrég betöltött 70. születésnapja alkalmából.

Könyveit sokan olvassák. Felnőttek, gyerekek egyaránt. Az író anyai és apai ágon is rendelkezik zsidó gyökerekkel, de erdélyi, sváb, sőt svéd felmenői is akadnak.

Nehogy már nekem azt kelljen nézni valakiben, hogy nem volt-e a dédapja csendőr, vagy nem volt-e a nagyapja ávós – mondja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Azt hiszem, én vagyok az egyetlen magyar zsidó, akit valamilyen tanítványi viszony fűz(ött) Reb Zalman Schachter-Shalomihoz (amiért nem győzök hálát adni az Égnek).

Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.