„Mennyi lesz a taxi a Khomeini térig?” „Gheymati nadore, semmibe se kerül”, tárja szét a kezét az öreg taxis. „Taʿarof nakonid, ne játssza el nekem az etikettet”, mondom neki, de ő csak nevet és egyre azt ismételgeti, hogy ingyen visz. És bár jól tudom, hogy ilyenkor muszáj … Tovább »

Fotó: Németh Dániel / Libri Kiadó

Ha Örkény még élne, valószínűleg Salman Rushdie-hoz hasonlóan ő is Etgar Keretet, a kortárs izraeli irodalom állócsillagát tartaná az egyik kedvenc írójának. Keret több mint húsz éve bűvészkedik a rövid próza műfajával, sajátos … Tovább »

Marosi Katalin (a szerző felvétele)

A holokausztról írja legújabb könyvét Marosi Katalin, aki csupán idén lesz 18 esztendős. Négy könyve megjelent nyomtatásban, több ebook formájában, egy musical szövegkönyve két színháznál vár elbírálásra.

Igazán termékeny … Tovább »

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott.

Zsidók a válaszúton; Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében; A magyar költészet Petőfitől Adyig; Voltam poéta én is… Néhány tanulmány, esszé, verseskötet, és regény címe abból az igen gazdag, termékeny életműből, amely kerek harmincöt esztendeje tört … Tovább »

interjú Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetőjével.

„A Holokauszt nem alkalmas arra, hogy muzeológiai eszközökkel mutassuk meg, mert tárgyakkal bemutathatatlan, hiszen a lényegét nem lehet kiállítani” – állítja Toronyi Zsuzsanna. Szerinte erre … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Albánia volt az egyetlen ország Európában, ahol több zsidó élt a második világháború végén, mint előtte, pedig 1939-ben előbb az olasz fasiszták, majd a náci Németország szállta meg a balkáni országot.

Az albániai zsidóság második világháborús történetére csak 1990 … Tovább »

Dan Stone-nal, a Londoni egyetem történészprofesszorával, holokausztkutatóval beszélget Laczó Ferenc.

A „Klára virágos ruhája” egy nácik által bordélyba kényszerített kamaszlány története. A könyv szerzője, Shiri Zsuzsa, mint mondotta, egy megvetett foglalkozás művelői iránt akart empátiát ébreszteni.

Részlet a szerzőpáros Ki! címmel a L’Harmattan kiadónál megjelent könyvéből.

Díszdoktori címmel tüntette ki Kertész Imre Nobel-díjas írót a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem pénteken a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

Az ünnepélyes eseményen – amelyen megjelent az osztrák, a román és a svéd nagykövet … Tovább »

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Auschwitz és Trianon

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

A magyar–izraeli kulturális kapcsolatok elmélyítése, valamint az  izraeli magyarok és Magyarország közötti kapcsolatok megerősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesítette Miron Eszter nyugalmazott levéltárost, a Történelmi Magyarországról Bevándoroltak Szövetségének jeruzsálemi elnökét.

Aki nincs – így hangzik Forgách András 1999-es könyvének címe, amely a héber Zehuze (jelentése kb. „Ez van”) címet viselő, nagyszabású prózakísérlete közvetlen előzményének, szerves részének, avagy ellenpárjának tekinthető.

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále