Az ISRA-DRAMA Budapest 2022 elnevezésű Izraeli Színházi Fesztivál a Maladype Színház Crossroads/Keresztutak programsorozatának keretein belül kerül megrendezésre 2022. március 17.-19. között. A Fesztivál célja, hogy megismertesse az újdonságokra nyitott magyarországi közönséget … Tovább »

Magyar László András orvostörténész, író 1956-ban született. Halálhíre 2022. március 10-én érkezett.

“Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár mély megrendüléssel tudatja, hogy 66 éves korában rövid, súlyos betegség következtében elhunyt Dr. … Tovább »

Izrael legutóbbi ukrán és orosz zsidó bevándorlói fogadják a mostaniakat.

Az amerikai Tablet folyóirat és híportál Izraelben próbálta felbecsülni, hány új bevándolróra számít Izrael az ukrajnai háború nyomán.

Újonnan jött emberek üldögélnek Naharija, északi-izraeli … Tovább »

Beszélgetés Dr. Vári Györggyel

A személyes indíttatásodról beszéljünk, arról, hogy a civil foglalkozás helyett miért választottad a rabbi hivatást? Befutott irodalomtörténész voltál, egyetemi oktató, újságíró, sőt, 2010-ben politikus is az LMP színeiben…

Ezek … Tovább »

Beszélgetés dr. Kurucz Ákos rabbival

Három olyan rabbit avat idén az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, akik magasan képzett, diplomás értelmiségiek voltak, mielőtt rabbinikus tanulmányaikat elkezdték. Közülük elsőként a februárban végzett, és hétfőn felavatott dr. … Tovább »

Gyakornokokat keres a Szombat szerkesztősége!

Olyan egyetemistákat, főiskolásokat, frissen végzetteket és más fiatalokat keresünk, akik íráskészségüket és érdeklődésüket a zsidó közösség és kultúra világában, vagy a világ eseményeit zsidó perspektívából szemlélve … Tovább »

„A mai névváltoztatások rengetegében már eltéved az ember” – jelentette ki a Borsszem Jankó (BJ) című kormánypárti, liberális élclap (1882. febr. 26. 10.) szerzője, mutatva valószínűleg egy városi, budapesti olvasó általános benyomásait, megfigyelését a 19. század utolsó … Tovább »

A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »

A vidéki Lengyelországban egyre több emlékművet állítanak azoknak, akik zsidókat mentettek a náci megszállás idején. A kormányzat a lengyel nemzeti büszkeség szempontjából fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a társadalom egy emberként mentette a zsidókat. Ugyanez a kormányzat tagadja, … Tovább »

Tomi Lapid és Ungvári Tamás bizarr találkozója a korai Kádár-rendszer Budapestjén (1964)

1964 júliusában a budapesti Újlipótvárosban, egy Pozsonyi úti lakásban egészen különleges találkozó és beszélgetés zajlott le több magyar zsidó részvételével. A résztvevők egyike … Tovább »

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke beszédet mondott a budapesti gettó felszabadulásának és Raoul Wallenberg eltűnésének 77. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a néhai svéd diplomata emléktáblájánál a főváros XIII. … Tovább »

Uri Asaf reneszánsz ember. Többször is újjászületett, és több életet él.

Története Haifában kezdődött 1942-ben. Szülei később visszatértek Magyarországra, itt nevelkedett, majd a hatvanas évektől Jeruzsálemben élt. Egy szerelem, a szenvedélyes életvágy, vagy a személyes … Tovább »

Az író, újságíró 86. éves volt. 

1936-ban született, gyermekkorát Endrődön élte. Elemi iskoláit is itt járta ki. Endrődről Ausztriába deportálták őket édesanyjával együtt. Édesapja a munkaszolgálatban halt meg. A második világháború után édesanyjával Szegedre költözött. … Tovább »

Szégyenkezve írom: nem megy. Nem tudok Ágoston Vilkáról írni. A törött lábammal való vesződés csak a legkisebb ok. A nagyobb az, ami minket egymással gyakran vitába bonyolított, és mégis, szolidáris „kollégákká”, majdnem barátokká tett. Hogy egyetértettünk nagyon sok mindenben, … Tovább »

A zsidóság a város legnagyobb etnikai-vallási csoportját és a gazdasági életben, a kultúrában, a társadalomban játszott szerepének köszönhetően a modernizáció húzó erejét jelentette. A közösség első tagjai még 1236-ban érkeztek Karinthiából, létszámuk a 18. századtól … Tovább »

A Máramarossziget (Marmoros-sziget) 1959 és 1974 között Tel-Avivban időszakosan megjelenő, háromnyelvű (magyar, héber, jiddis) periodika. A Máramarossziget Reich Jehosua kezdeményezésére került először kiadásra, aki a Szigetről és környékéről származó zsidóságot összefogó … Tovább »

Ez év október 19-20-án zajlott Elválasztva a társadalomtól elnevezésű konferencia, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány szervezett. Itt szólalt fel Pejin Attila muzeológus, a délvidéki zsidóság kutatója. A konferenciáról és a budapesti … Tovább »

Józsué könyvében szerepel egy Ráháb nevű kánaáni nő, aki a történet szerint két izraelita kémet bújtatott Jerikó királya elől. Ez a történet visszacsengett a holokauszt idején, amikor számos szexmunkát végző nő bújtatott zsidókat. A legtöbb ilyen nő neve és története … Tovább »

1914-ben a Palesztinában élő zsidók többsége nem rendelkezett oszmán állampolgársággal, jellemzően megtartották annak az országnak az állampolgárságát, ahonnan kivándoroltak. A háború kitörésekor azonban ez hirtelen fontossá vált: az oszmán hatóságok hirtelen azzal a ténnyel … Tovább »

277 évvel ezelőtt, 1744. december 18-án Mária Terézia, Ausztria főhercegnője, Csehország és Magyarország királynője aláírta a zsidók kiűzetéséről szóló rendeletét. A rendelet kimondja, hogy a zsidóknak először Prágát kell elhagyniuk (1745. január végéig), majd június végéig … Tovább »