“Itt lenne az ideje a gázai konfliktus kapcsán, hogy felmérjük: a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” – fogalmazott a jobbikos Gyöngyösi Márton, a parlament külügyi bizottságának … Tovább »

Az ügyről az AFP is beszámolt.

 November 13-áig tart nyitva a magyar zsidó sportolókról szóló kiállítás a Zsidó múzeumban.

A Külügyminisztérium szerint elfogadhatatlan, hogy a XXI. században, a demokratikus Magyarországon polgártársainkat zsidó identitásuk miatt becsméreljék, bántalmazzák.
A Külügyminisztérium ezt azzal összefüggésben írta szerdán, hogy az index.hu rövid híre szerint a Jobbik ifjúsági … Tovább »

Október 22-én startol az Izraelből indult, Amerikában is nagy sikert aratott Terápia című tévésorozat.

Győztesen jött ki a Dreyfus-ügyből a III. francia köztársaság,

Emlékezet / Bohém volt, nagyvonalú és szerette az életet. Nem mellesleg pedig rengeteget dolgozott: felépítette Sarud teljes intézményrendszerét.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

II. világháború – Még mindig hamis számok keringenek az emberveszteségről
A feltételezésekkel ellentétben nincs valamennyi Magyarországról
deportált zsidó nevét tartalmazó lista. Jaross Andor, az 1944-es
belügyminiszter elrendelte ennek elkészítését, de a jegyzéket nem
készítették el teljes körűen. Ahol elkészült, ott sem volt teljes, nem
tükrözte a valóságot. 

Az Észak-Erdélybe visszatérő zsidók demográfiai szerkezete igencsak
csonka képet mutatott. A fiatalok és a középkorúak, illetve a férfiak
felülreprezentáltsága a túlélők között több problémát is felvetett.

Ahmed Abdelrazek budapesti palesztin nagykövettel arról beszélgettünk, hogyan képzeli el a palesztin államot a megalakulása után. 

– Nagykövet úr, miért éppen most állt elő a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmud Abbasz az állam ENSZ-beli elismertetésével? Ezt a kérdést … Tovább »

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Dorogi Sándor arra a lapunkban elsőként megjelent hírre reagált a
sonline.hu oldalán, miszerint a Kossuth- és Károlyi-szobor mellett az
1980-ban felállított József Attila-szobor is elkerülne a budapesti
Kossuth Lajos térről, miután a parlament elfogadott egy olyan
határozatot, hogy vissza kell állítani a Kossuth tér 1944 előtti
képzőművészeti arculatát.

A napokban sokat lehetett olvasni arról, hogy miként képzeli a kormány a
Kossuth tér 1945 előtti állapotának visszaállítását. Szobrokat
cserélnének le, mozgatnának ide-oda, állítanának vissza, stb… Persze
Károlyi és a baloldaliságát nyíltan vállaló József Attila is repülne. 

Még a másik nő volt. Néha összefeküdtünk, ez tartott össze. Vas Gábor
haldokolt Szegeden és agyonnyomtak a feladatok, az utazgatás, hogy nem
tudok mit mondani, amikor besárgult szemekkel rémülten néz, és azt
mondja: „A haláltól iszonyúan be vagyok szarva.”

Termékrendelet – Brüsszel szinte biztosan visszadobná a jogszabályt
Nem sieti el a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), hogy uniós
jóváhagyásra bocsássa az élelmiszerek magyar eredetét szabályozó
kormányrendelet szövegét.

Levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor
miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami
kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált
személy” esetében.