Olvasóink jól ismerik az év elejének szomorú szenzációját, a skinheadek által megtámadott kőbányai zsidó kislány sorsát. Simonyi Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vezetőségi tagja annak idején és azóta is sokat tett a sértett érdekében. A durva és aljas támadás … Tovább »

Ötven huszár volt akkor a Szabadság,

annyi volt itt a nemzet, a magyar.

És szembe, hozván a császár parancsát

tízezer fő, tizenkét ágyúval

végig a völgyön, a Sió lapályán

rohamra készen, – középen a híd.

Egy fél országrész fordul vérbe-lángba,

ha az … Tovább »

Ebben az évben is számos csoportos látogató kereste fel a magyar nyelvterületről származó zsidóság múzeumát Izrael minden vidékéről; mosáv tagok, valamint ulpánon tanuló új bevándorlók, közéleti személyiségek. Magyarországról a zsidó oktatási intézmények igazgatóit, szervezetek … Tovább »

Svájci észrevétel

Lapjuk 1993. szeptemberi száma „Svájc” címmel néhány, a tényeknek nem megfelelő adalékot közöl, ami az itt élő zsidóság politikai helyzetét illeti. Zsidó egyének – mint nagykövet, magas beosztású miniszteriális tisztséget viselők, képviselők, bírák … Tovább »

Befogadók

(Befogadók. Írások az antiszemitizmus ellen [1182-1993.] Szerk.: Karsai László, Auróra kiadó 1993, 256 oldal, 379 Ft)

1993 késő tavaszán született meg az iker. Párja közel két évvel korábban látott napvilágot. A Befogadók és a Kirekesztők összetartoznak, mint Ábel … Tovább »

„… az ostoba reszketés, amely beköltözött ujjaimba, a bőr kívánkozása meztelenséged biztonsága után, ahogy a meztelen ház tapétát kíván, elbújtató függönyt, bezárt ajtót: vad, zöldes csillagok rá ne törjenek … Ó, gyere vissza, varázsszerelem, gyere vissza hozzám, angyalarcú … Tovább »

Koltai Róberttel beszélget Götz Eszter

Az utóbbi évek talán legnagyobb magyar mozisikere Koltai Róbertnak ez év elején bemutatott filmje, a Sose halunk meg. A történet alapja a színészből lett rendező „privát” sztorija a vándor vállfaárus nagybácsiról, az élet elviseléséről … Tovább »

Pirkadatkor egy aggastyán óvatosan odalép a Boszporusz partjához. Rövid ideig időzik ott: a tenger felé fordulva mormol valamit, megdörzsöli arcát, majd égre emeli tekintetét, hogy megpillantsa a nap első sugarait. Ugyanolyan csendben távozik, ahogy jött. Az általa elmormolt szavakat, … Tovább »

Csekélység, egy szimhesz-tojre a rizsini cáddiknál! Rizsin valóságos királyság volt. Ékességes királyság. Ott sokkal inkább, mint bárhol másutt, valósággá fordították, ami „pószekban” áll: „Ze kéli v’ánvéhú” Ez az én I-tenem és őt dicsérem” -, ami annyit tesz, … Tovább »

Az etióp bevándorlók újabban táplálkozási gondokat okoznak az izraeli egészségügynek. Túl sok cukrot és hamburgert fogyasztanak, következésképpen ugrásszerűen nőtt közöttük a cukorbetegek száma, terjednek olyan betegségek, mint a magas vérnyomás és az elhízás.

A Salamon-akció … Tovább »

Etiópia zsidóságáról bár egy és negyed évszázada már találkoztak velük európaiak mégis csak két évtizede tud a világ. Akkor akartak először nagyobb tömegben visszatérni őseik földjére, akkor kezdték az izraeli hatóságok, majd a rabbitanács származásukat vizsgálni. Ismertté … Tovább »

Számon kérik majd az embertől mindazt, amit a szeme meglátott, és mégsem evett belőle.” (Palesztinai Talmud, Kiddusin 4:12)

Elméleti háttér

A zsidó vallástörvény szabályai és erkölcsi alapelvei csak akkor hitelesek és érvényesek, ha isteni kinyilatkoztatáson: az írott és … Tovább »

Kerekasztal-beszélgetés a kóser élelmiszer gyártásról és kereskedelemről

Miután a magyarországi kóser ellátás nem mondható hiánytalannak, a Szombat szerkesztősége úgy látta, itt az ideje a siránkozás helyett valamiféle megoldást találni. Tudtuk, hogy sokan sokfélével próbálkoztak … Tovább »

Kóser kolbászüzem

VII. Kazinczy u. 41.

Az árak lkg-ra
Szalámi (liba)
800,-Ft

vonatkoznak
Szalámi (pulyka)
880,-Ft

Párizsi (marha)
480,-Ft
Rakott nyelv(marha)
880,-Ft

Marhanyelv
880,- Ft
Főtt marhaszegy
880,- Ft

Főzőkolbász
480,- Ft
Sóletba való … Tovább »

A konkurrenciaharc tisztességes és kevésbé tisztességes eszközei a legkülönbözőbb formáiban jelen vannak a kóser étkeztetés területén is. A piac szűk, ám a kínálat is szegényes, a kóser konyhák küzdenek a vásárlókért. Főleg igaz ez az egykori pesti gettó területére, ahol … Tovább »

A Klauzál téren szó szerint értik a régi mondást, miszerint jó bornak nem kell cégér. Mert a bor itt valóban jó (tudják ezt a környéken lakó nem zsidó borivók is), a cégér pedig? Található ugyan egy kopott tábla a bejárat mellett, ám betűit talán már évekkel korábban kiégette … Tovább »

„Izraelben, Amerikában vagy Nyugat-Európában a kóser háztartás csupán elhatározás, legfeljebb többletkiadás kérdése, Magyarországon azonban sokaknak komoly megpróbáltatást jelenthet… Reméljük, hogy ha a kasrutra Isten segítségével egyre növekvő igény mutatkozik, az a hitközségeket, … Tovább »

A következőkben leírjuk a kóser bor, tejtermékek, pékáruk és Izraelből származó ételek iránti sajátos követelményeket. Számos, kereskedelmileg előkészített termék is beletartozik a készétel kategóriába, s ezek sajátos, egyedi kasrut követelményeket támasztanak. Különösen … Tovább »

A véletlen hozta úgy, hogy az ortodoxiáról szóló szeptemberi összeállításunk után egy hónappal állt össze régóta készülő mellékletünk, mely a magyarországi kasrut-helyzettel foglalkozik.

Az étkezésre vonatkozó szabályrendszer a hagyományhű életmód szerves részét képezi, … Tovább »

Lvovnak avagy ahogyan ma írják ukránul, Lvivnek, az egykori Lembergnek egyik utcájában, a Régi Zsidó utcában egy kétütemű motor berreg, zakatol. Gyalogosok sebesen rebbennek szét egy teherautó elől, amit mintha még közvetlenül a második világháború után gyártottak volna. Egy pár … Tovább »