Összesen 10,680 találat (9401 - 9420) : Á. G..
Ipari- és mezőgazdasági VÁLLALATOK, EXPORTÁLÓ CÉGEK, BANKOK ÉS ÜGYVÉDI IRODÁK
Egy évtizeddel ezelőtt – amikor még nem állt helyre a diplomáciai kapcsolat a két ország között – utazott ki Izraelbe az első hivatalos magyar kereskedelmi delegáció. Ha a kulturális életből … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Ortodox Hitközség 1997. évi közgyűléséről
Fixler Herman elnök ismét Zájin Ádár ünnepének napján, az esti ima kezdete előtt másfél órával nyitotta meg az éves közgyűlést, amelynek feladata volt az 1996. évi zárszámadás és az 1997. évi költségvetés … Tovább »
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
Van (tíz) képünk hozzá
Az 1945. január 1. előtt született magyar zsidók számíthatnak kárpótlásra a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványtól. Az 55 éven felüli nők és 60 éven felüli férfiak automatikusan a jogosultak közé tartoznak, az ennél fiatalabb, de a fenti időpont … Tovább »
Eltűnő Budapest (Frankl Aliona és Lugosi Lugo László fényképalbuma)
Van úgy, hogy valami már a megszületése pillanatában réges-régi. Mondjuk egy könyv: nemcsak a papír láthatatlan faerezete, a fotók megnyugtató feketefehérje. De a betűforma, az indulat, az érzemény is régtől … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
A gyerekkoromat végigkísérő arcok közül a tébolyult Mose maradt meg legtisztábban emlékezetemben. Mintha egyedül én kötném össze a valósággal, engem pedig ő.
Az évek múlásával elfelejtettem néhány egykori játszótársamat és a legtöbb háború előtt és alatt megismert … Tovább »
avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon
Spira Cvi Elimelech, a világhírű tudós és rabbi, aki a családfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbiszéket, s új hitközségében … Tovább »
Az 1695-ben megjelent Amszterdami Haggádához egy kihajtható térkép is tartozik, amely az Egyiptomból való kivonulást, a sivatagi vándorlás útvonalát és Izrael országát ábrázolja. Mégsem ez a legrégebbi nyomtatott héber térkép, hanem amelyiket 1560 körül nyomtattak ki Mantuában.1 … Tovább »
1996 tavaszán az ELTE kulturális antropológus hallgatói közül néhányan a kelet-európai zsidó kultúrával foglalkozó tanárunk, Rékai Miklós vezetésével létrehoztunk egy olyan kutatóműhelyt, amelyben a zsidó kultúra közös tanulmányozását a zsidó élet mélyebb megértését … Tovább »
Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »
Számvetés
A Zsidó Kártérítési Világszervezet (WJRO), zsidó szervezetek nemzetközi koalíciója 1992-ben jött létre, hogy visszaszerezze a posztkommunista országok hatóságaitól a zsidóság egykor elrabolt, majd később államosított közösségi tulajdonát. A szervezet két … Tovább »
Filmről, színházról, olvasmányaimról
Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmusról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »
Félközelben
Ha valaki az elmúlt években a magyar mozik kínálata alapján próbált volna arról tájékozódni, hogy mi is zajlik a kilencvenes évek izraeli filmjében, könnyen azt gondolhatta volna, hogy az izraeli film nem is létezik – a tévében elvétve bemutatott egy-két … Tovább »
Még jóformán alig léptünk be a varsói gettó negyvenkettedik évfordulóján a parkba, amikor a fiam szeme máris egy arra cikázó biciklista újonnan felspécizett bringájára tévedt és nyomban rákezdte a következő születésnapja örökzöld témáját, miszerint amennyiben halvány … Tovább »
1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciának. Az esemény záró estjén, talán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »
Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?
Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjának kialakulása előtt, amikor át- és felértékelődik minden speciális … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Amikor a Budapesti Zsidó Múzeum 1930-ban épült szárnyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus jelentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált magyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »
Purim
A karvezetőnek „A hajnali szarvasünő” dallamára (Zsolt. 22.1). Sakhar annyit jelent: „hajnalcsillag”, és a perzsa Eszter névnek ez a jelentése. Miért hasonlították Esztert a hajnalcsillaghoz? Mert amikor a hajnalcsillag előbukkan napkeltekor, fokozatosan tűnik elő. … Tovább »