Terroristák a klubban
A terrorszervezetek alacsonyabb rangú tagjai a busás nyomravezetői jutalmak ellenére sem adják föl társaikat. Két amerikai politológus szerint a lojalitás oka nem a fanatizmus, hanem a jól felfogott érdek.
Összesen 10,680 találat (7501 - 7520) : Á. G..
A terrorszervezetek alacsonyabb rangú tagjai a busás nyomravezetői jutalmak ellenére sem adják föl társaikat. Két amerikai politológus szerint a lojalitás oka nem a fanatizmus, hanem a jól felfogott érdek.
Várhatóan a VII. kerületi Bethlen Gábor téren helyezik el a második világháború éveiben életüket vesztett zsidó munkaszolgálatosok emlékművét – tudta meg az MTI a fővárosi politikusoktól.
Gróf Esterházy János 1942 májusában az akkori (fasiszta) szlovák parlament egyetlen képviselője volt, aki nem szavazta meg a szlovákiai zsidók állampolgárságának megvonásáról – és ezzel deportálásuk lehetővé tételéről – szóló törvényjavaslatot. Németh Zsolt a Szombat szeptemberi számában közölt cikkében ezért (és másért is) úgy véli, hogy Esterházy „helye a legnagyobbak között van”.
Nem a bevonult Werhmacht tábornokai, ezredesei, alezredesei, századosai diktálták az iramot. Az ütemet és a ritmust meghatározó energia egyik középpontja a budai hegyekben a Majestic panzió melletti villa (zsidó tulajdonosa „önként” fölajánlotta az SS számára), benne egy szoba, … Tovább »
Ez év júliusában a Magyar Gárda szokásos vidéki vendégszerepléseinek egyikén, Szikszón roma ellentüntetőkkel találkozott. Utóbbiak, nagy számbeli fölényben, immár figyelmeztető erődemonstrációt tartottak. A romák és a többségi társadalom közti feszültségek eszkalálódni … Tovább »
A Kommentár című jobbközép-konzervatív folyóiratban érdekes összeállítás jelent meg a közelmúltban, mely a zsidósággal foglalkozik. A melléklet előhangjaként Ablonczy Balázs történész, a lap főszerkesztője és Novák Attila történész, lapunk szerkesztője fogalmazott meg egy olyan kiskátét, mely közös és elfogadható minimumként szolgálhat bármely magyar számára, legyen az, zsidó vagy keresztény.
Tamás Gáspár Miklós a HVG és hvg.hu szerkesztősége címére küldött írásában megvédi a Magyar Demokratikus Chartát, amelyet szerinte a HVG múlt heti számában megjelent cikkek méltatlanul bíráltak. Az alábbiakban közöljük TGM vitacikkét (amely a csütörtökön megjelenő hetilapban is helyet kap) és Hirschler Richárd főszerkesztő válaszát.
Ablonczy Balázs történésszel, a Kommentár főszerkesztőjével munkásságáról, a Kommentárról, a konzervativizmus és a jobboldali “underground” hazai helyzetéről, a hagyományról, a posztkommunizmusról, a jobb- és baloldali radikalizmusokról, és még sok minden másról.
A Fejér Megyei Bíróságon ma tartják az első tárgyalást abban a perben, amelyet a Ságvári Endre megölése és több kényszervallatás miatt 1959-ben kivégzett csendőr törzsőrmester hozzátartozói indítottak a Legfelsőbb és a Fővárosi Bíróság ellen.
A helyszínelő csütörtök délután a Nyári Zsidó Fesztivál keretében szcenírozott irodalmi beszélgetésre indult a Bajcsy Zsilinszky úti Alexandra Könyvesházba. Örömmel kelt útra, mert, nem tagadja, hozzá két különöst közelálló férfiút készült meghallgatni: Vári György látta vendégül Bán Zoltán Andrást a könyvpalota felső szintjén húzódó Irodalmi Kávézóban.
Randolph Braham történészt, a magyar holokauszt neves amerikai kutatóját tüntette ki vasárnap a New Brunswicki-i Amerikai Magyar Alapítvány az általa adományozott Abraham Lincoln-díjjal.
A divatvilág újabb izgalmas együttműködésének lehetünk szemtanúi. Ezúttal az izraeli születésű amerikai tervező, Yigal Azrouël a Proper Attire óvszergyártó céggel karöltve menő dizájnóvszerekkel örvendeztette meg a legelvetemültebb divatőrülteket.
Madách Imre Az ember tragédiája című színműve pornófilm változatának elkészítésével, a magyarság meggyalázásával vádolta meg a szélsőjobboldali Kurucinfo honlap a Sirály kulturális központban szeptember 27-i premierre váró darab szereplőit, rendezőjét.
Forrás: Népszabadság De ez valóban csak ürügy; köztünk, vagy legalábbis: köztem él, ír és persze hal évek óta szinte minden áldott napon. Nagyon jó ma őt olvasni, gondolni rá, róla írni. Erőt és hitet adó társ ma ő, támasz, kapaszkodó.A gyerekek miatt fújjuk gyorsan … Tovább »
„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…”
Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?
Köznapi értelemben ha fóbiánk van, akkor az valamitől, és nem valami vagy valaki ellen van. A russzofóbia mégis az oroszokkal szembeni ellenséges érzületet jelenti, tehát nem azt, hogy, mondjuk, hideglelést vagy frászt kapunk tőlük, hanem hogy ellenségesek vagyunk velük szemben, mert félünk, irtózunk, tartunk tőlük. És persze ezen félelmünket propagáljuk a lehető legszélesebb körben. Ebben segít a média.
Oroszország nem tűri, hogy a szomszédban demokratikus átalakulás zajlik. Kínában virágzik a kapitalista kommunizmus. Pakisztánban tíz éve katonai diktatúra van hatalmon. Afrikában reneszánszát éli a diktatúra. Fukuyama szerint mégis győzött a liberális demokrácia.
Egy New York-i zsidó meleg könyvét olvasom. Daniel Mendelsohn 1960-ban született Long Island-ben, és bár klasszika-filológusként végzett, könyveiben leginkább a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozik. Az amerikai kritika osztatlanul elismeri munkásságát, különösen a The Lost: A Search For Six Of Six Million c. memoárja miatt, amelyen keresztül családja holokauszt során eltűnt hat tagjának életútját kívánja feltérképezni.