„Szabóné Kocziha Tünde arra a kérdésre ugyan nem tudott válaszolni, hogy mely Faludy-vers hangzott el az ünnepségen, és azzal mi is a baj (…) Érdemben semmilyen magyarázatot nem adott arra, hogy miben áll Faludy „magyargyűlölete” és „cionizmusa”.”
 

Milyenek is az „Új erő” külpolitikai elképzelései és törekvései? Egyáltalán: vannak-e ilyenek? A kérdésnek különös aktualitást ad, hogy október 24-én a Jobbik nemzetközi együttműködési megállapodást kötött négy nyugat-európai radikális és/vagy szélsőjobboldali párttal. Mindehhez rámát az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége fogja biztosítani, s a szervezethez történő csatlakozási szándékot – állítólag – már máshonnan is jelezték. Szóval, érdemes megvizsgálni, hogyan gondolkodik szűkebb és tágabb szomszédságunkról, a glóbusz dolgairól a brüsszeli képviselettel is rendelkező, de főhadiszállásként továbbra is egy budapesti, villányi úti kis irodát használó párt. 

A múzeummá alakított Páva utcai zsinagógában kiállítás nyílt a szélsőjobboldal kedvenc jelképeiről. Nehéz rendet vágni, mi és mikor kínos, mettől hagyományőrzés a turul, honnantól náci az árpádsáv. A kiállításból kiderül, hogy milyen formákban bukkantak fel a vitatott jelképek a 13. századtól 2009-ig. A tárlat fő üzenete szerint minden ikon sokféleképpen magyarázható, de a nyilas gyilkosságok auráját már nem lehet lemosni róluk.
 

II. Gólem fesztivál, premier, közönségtalálkozók, kedvezményes jegyek – decemberi újdonságok a Nemzeti Színházban.
 

Tölgyessy Péter szerint ott tört át Jobbik, ahol a magyar kapitalizmus a legrosszabb arcát mutatja. A párt a fiatalok körében fölényesen veri a szocialistákat, de az alkotmányjogész úgy véli, a Jobbik rövid távon a Fidesznek lesz a legnagyobb ellenfele.

Forrás: Hírszerző  Sajóbábonyban az utazó fasiszta látványkonyha újabb sikergyanús receptje valósult meg. Persze ez korántsem csak Vona Gábor pártjának érdeme. Hagyományos gasztronómiai produkciónál a teljesítmény csakis az összetevők minőségén és mennyiségén, … Tovább »

A munkaszolgálatról és a halálmenetekről szól a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont novemberi tematikus tárlatvezetése – közölte Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.
 

A zsidóság – véleményem szerinti – egészséges identitásához az a felismerés vezethet el, ha ráébredünk, hogy a gyűlölet és az esetleges szenvedés tapasztalata nem lehet identitásunk formáló alaptétele. Ezzel szemben újból meg kell ismernünk, fel kell építenünk, a „zsidó” pozitív fogalmát, amely lehetőséget teremthet a pozitív zsidó tudat kiépítésére.
 

Rendbontás nélkül ért véget a Horthy Miklós budapesti bevonulásának 90. évfordulójára rendezett Jobbik-felvonulás a XI. kerületben. A rendőrség nem engedte, hogy a betiltott Magyar Gárda egyenruháját viselők csatlakozzanak a megemlékezéshez, nyolc egyenruhát viselő embert előállított a rendőrség.
 

A munkaszolgálatról és a halálmenetekről szól a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont novemberi tematikus tárlatvezetése.

Egymás felszólításával, lemondásával, szapulásával telt néhány MSZP-s és Fideszes politikus szombatja. Ma megtudhattuk, hogy kedden fellebbentik a fátylat a szocialisták kormányfőjelöltjükről, hogy az MSZP és a Fidesz is a fiatalokért aggódik, illetve még arra is volt idejük, hogy egy fehér lóról vitatkozzanak.
 

“Fekete öltönyében, fehér ingében, füle mögé simított kis pajeszával és lelkesültségével egy e tájon kihaló fajta utolsó példánya, aki nem követte sokak útját, nem akart, vagy nem tudott élni a lehetőséggel, és nem ment el a zsidó világ nagy központjaiba, hanem utolsóként és egyedüliként őrzi a Jeruzsálem felé néző tokaji köveket: zsidó köveket magyar tájban.”
 

Kállai Csaba azt is mondta: meg kell védeni az országot azoktól, akik el akarják foglalni.
 

Júdás Makkabeus, héberül Jehuda HaMakabi, a szír-görög uralom elleni felkelés (i.e. 167-160) vezetője volt, aki harci tetteiért kapta a Makabi (Pöröly) jelzőt. A zsidó történelem egyik legnagyobb harcosaként tartják számon Jozsua, Gideon és Dávid mellett. 

A cím Máthé Áron írásából való. Érdemes átolvasni szerinte, mit ír Kertészről, a bolsevizmusról és az ÉS üvöltő derviseiről Schmidt Mária egy régi Magyar Nemzetben. Részben igaza van. Valóban érdemes átolvasni egy vita anyagait, mielőtt írunk róla. A módszertan tudorai azt mondják, az ilyesmi szerencsét hoz a vélemény-újságírónak. Máthé posztjában felteszi a kérdést, emlékszünk-e az ÉS üvöltő derviseire, akik habzó szájjal őrjöngtek egy Rádai Eszternek adott interjú után, amiben Kertész azt nyilatkozta – ez volt a cím is -, hogy a Sorstalanságot a Kádár-rendszerről írta. Ő mindenesetre nem vagy igen rosszul emlékszik.

A Kertész Imre körüli viták kapcsán Paul Lendvai a magyarországi szélsőjobboldal előretörését mutatja be a Die Weltben.

A 20. században az aktuális másik szerepébe, az általános és elvont felebarát helyébe a zsidó lépett. Az üldöztetés idején bebizonyosodott, hogy az asszimiláció útja kudarccal végződött. A magyar zsidóság hagyománya megtört, felhalmozott szellemi értékei pusztulásnak indultak. Nem tudom, de újraépítésük csak a többségi társadalom bátorító, elfogadó figyelme mellett lehetséges.
 

Sem hitem, sem reményem nem volt a koncentrációs táborban. Kényszerűségből alkalmazkodtam a halálgyár gépezetéhez, bár erről nehéz beszélni, elvégre az alkalmazkodás kollaborálást is jelent – mondta abban az interjúban Kertész Imre, amelyet 80. születésnapja alkalmából közölt szombaton a bécsi Der Standard.
 

Az elhíresült Kertész Imre-interjú kapcsán a Litera körkérdést intézett írókhoz, irodalmárokhoz, történészekhez. Ez alkalommal Bán Zoltán András, Szántó T. Gábor és Tamás Gáspár Miklós reagálását olvashatják. A beérkező válaszokat folyamatosan közöljük.
 

„Vannak, akik tagadják, hogy egy-egy népközösség tagjaiban nagyjából ugyanaz a lélek él. Főleg zsidók szoktak elutasítani minden faj-elméletet, ösztönösen érezve, hogy ezekből fonják nyakukra az antiszemitizmus kötelét. Mások a tudományos exaktság nevében vonják kétségbe a faji elméletek valóban gyakran könnyelmű és pontatlan tételeit. Sem ezekkel, sem azokkal nem vitatkozom;