Tel Avivban emlékművet avattak a szexuális irányultságuk és nemi identitásuk miatt a Holokauszt során üldözöttek emlékére.

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

Meghalt a 2006-os agyvérzése óta kómában fekvő Ariel Saron. A volt izraeli kormányfő már napok óta életveszélyben volt, több szerve leállt, az orvosok pedig jelezték, hogy nem tudnak javítani az állapotán. Saron előbb katonaként, majd politikusként játszott meghatározó szerepet … Tovább »

Kommentár a hetiszakaszhoz

Hamarosan bemutatják Alfred Hitchcocknak a holokausztról és a német háborús bűnösökről készített dokumentumfilmjét, amelyet eddig nem láthatott a közönség.

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

A tavaszra tervezett megnyitó ellenére meglehetősen kevés konkrétumot tudunk a Sorsok Házáról – nemcsak a kívülállók, de a projektben részt vevő testületek is. A közbeszerzéseken azonban osztoznak: itt nemcsak a Terror Háza és környezete, de a kormányzati tendereken egyre sikeresebb óbudai cég is nyer.

Német emigráció Kaliforniában

Bár az örökösök korábban leszedették a Magyar Elektronikus Könyvtárból Rejtő Jenő műveit, mától ismét elérhetők az e-könyvek a MEK-en – adta hírül a Heti Attila blog.

A szerzői jog lejártával, Rejtő Jenő összesen 37 alkotása vált ingyen és legálisan letölthetővé.

A … Tovább »

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Örült, amikor Izraellel baráti viszonyt fenntartó keresztényekkel találkozott, de aggasztja az antiszemitizmus kelet-európai erősödése – nyilatkozta a Népszabadságnak Natan Scsaranszkij. Az egykori szovjet emberi jogi aktivista, majd izraeli politikus most a Zsidó Ügynökség Izraelért (Szochnut) nevű civil szervezet igazgatója. A kérdés szerinte Európához szól: akarja-e, hogy a zsidó közösségek otthon érezzék magukat területén.

Várhatóan márciusban kezdődnek meg a felújítási munkálatok a szabadkai zsinagóga nyugati, azaz a gimnázium felőli homlokzatán. Magyarország kormánya 300 ezer eurót különít majd el a munkák folytatására, Szabadka önkormányzata pedig 30 millió dinárral járul hozzá a felújítás költségeihez – írja honlapján a YuEco RTV.

Így nyilatkozott Jirí Sedivy, a cseh hadsereg korábbi vezérkari főnöke.

Balázs Péter nem indul a Vígszínház vezetésére kiírt új pályázaton, ezt a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója közleményben tudatta az MTI-vel.

Egy magyar író a növekvő antiszemitizmusról – 1943-ban.

A Magyar Kormány 2013. december 31-én határozatban utasította Budapest Belváros Lipótváros Önkormányzatát a Szabadság téren felállítandó, Magyarország német megszállására emlékező emlékmű felállítására.

Rejtő Jenő a legismertebb név azon a listán, amelyre azok a magyar szerzők kerültek, akiknek műveire január 1-jével lejárt a szerzői jog, vagyis közkinccsé váltak.

Már nincs összeférhetetlenség, se állítólagos félelem a Jobbiktól és a kuruc.infótól, a jogtanácsos is marad, legalább ennek az ügynek a végeztéig. Tulajdonképpen azt vizsgálják, szabad-e egy lelkésznek úgy politizálnia, mint a Jobbik-közeli Hegedűsnek. A tét, hogy maradhat-e hivatalában.