1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.

A trianoni béke revíziójára törő Horthy-kori magyar külpolitika egy idő után önmagát megsemmisítő programmá vált, a népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember, a diktatúrák azonban hosszú távon nem életképesek a tömegek részvétele nélkül – többek között erről beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézetében a Horthy-korszakkal foglalkozó kutatócsoport új kutatási eredményeit bemutató rendezvény részvevői az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet 70. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.

Szeretne hazatérni Ausztriába az a két bécsi tinilány, akik még húsvét körül hagyták el az országot és utaztak Szíriába, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzanak.

Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet

A Veritas Intézet főigazgatója Ungváry Krisztián történésszel folytatott nyilvános vitát, ahol alkalma nyílt kifejteni: ma is mindent úgy gondol az 1941-es „idegenrendészeti eljárásról”, mint ominózus kijelentései idején.

Hogy miért nem rasszista, hanem csak egy közhelyes barom Bánó András?

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság.

A bizottság indoklása szerint az indiai díjazott … Tovább »

Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író szülőföldjén való újratemetésének megakadályozását hozta példaként Titus Corlatean román külügyminiszter szerdán arra, hogy a román kormány eltökélt az antiszemita eszmék elutasításában.

Részlet a Nobel-díjas író regényéből

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Hajlandó vagyok valamiért bocsánatot kérni Öntől, ha megküldi nekem ezt a bizonyító erejű levelezést. Látni szeretném, mi történt pontosan.

A salgótarjáni gettóban volt iskolaigazgatója, földrajztanára vette le a lány kezéről az órát. Közben ezt mondta: „Zsuzsám, rendelet van. Zsidónak nem lehet karórája. Nem is lesz már rá szükséged!”

Fiatal képzőművészek, azaz a tragédia utáni harmadik generáció holokauszt­emlékezetét mutatja be A mi holokausztunk címmel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) csütörtöktől látható kiállítása.

Törökország felszólította az Egyesült Államokat, hogy további légitámadásokkal akadályozzák meg a szíriai Kobane elestét. Eközben a határhoz felvonult török hadsereg egy lépést sem tesz, ami a kurd védőket segítené. Erdogan inkább az Aszad-kormányt buktatná meg.

Virtuális kiállítás és konferencia a Holokauszt Emlékközpontban

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

A Maison Martin Margiela párizsi divatház kreatív igazgatójaként tér vissza a divatvilágba a Dior cégtől három éve rasszista kijelentései miatt elbocsátott brit divattervező, John Galliano – jelentette be hétfőn a francia divatcég.

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

avagy: lehetséges és lehetetlen választások