Mit keres Budapesten az “Elektronikus Intifáda” vezéralakja? 

Interjú Toronyi Zsuzsával, a Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával

A házasságközvetítés előnyei

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Az elmúlt hetekben 24 kiadó vette meg Gárdos Péter Hajnali láz című kötetének fordítási jogát. Az idei Londoni Könyvvásáron a Publishers Weekly és a Booktrade a dokumetum-regényt a legfontosabb könyvnek választotta. Nemsokára elkészül a filmváltozat is és szeptemberben jelenik meg a könyv új kiadása.

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Május 19-én a londoni Wiener Library, holokauszt-levéltár és -könyvtár, mely anyagait a honlapjukon található információ szerint az antiszemitizmus és más előítéletek elleni fellépés szolgálatába is kívánja állítani, nyilvános estet rendezett Magyarország IHRA-(Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség) elnöksége tárgyában. Ahogy a meghívón állt: „Az elmúlt néhány évben komoly aggodalmak merültek fel a magyarországi holokauszt emlékezetpolitikája kapcsán. Emiatt felvetődik a kérdés: tud-e Magyarország olyan erkölcsi vezérszerepet játszani a holokausztmegemlékezésben, amit az IHRA-elnökség szerepe megkövetelne?”

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

A zsűri tagjai elragadtatottan nyilatkoztak a filmről. Sophie Marceau elmondása szerint soha nem látott még olyan filmet, mint a Saul fia, mely tegnap este elnyerte a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i fesztiválon a technikai Vulcain-díjjal egyetemben, miután a FIPRESCI-díjat és a francia Francois Chalais is begyűjtötte.

Herman Wouk Pulitzer-díjas amerikai író 100 éves, 1915. május 27-én született.

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

A világ legrangosabb mozgóképes eseményének, a cannes-i filmfesztiválnak a revelációja volt az elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című alkotása. A film végül a zsűri nagydíját, a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját és a francia Francois Chalais-díjat is megkapta.

A Sonderkommandós Saul Ausländert, akinek sorstársai gázkamrákba terelése, a holttestek eltakarítása a feladata, az Amerikában élő költő, Röhrig Géza alakítja. Az egyszerre nyomasztó és felemelő film új vizuális utat nyitott a holokauszt ábrázolásában. Szentgyörgyi Rita interjúja.

Nemes Jeles László filmje, a Saul fia kapta a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i filmfesztiválon vasárnap este.

Uri Asaf legújabb verseskötete folytatja a zsidó költészeti hagyománnyal való párbeszédet. Egyszerre érzéki és metafizikus ez a költészet, a magyar irodalom rendkívüli koncentráltságú megnyilatkozása. Három verset közlünk a kötetből.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben