A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót. 

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

“A zsidóknak nincs közük Jeruzsálemhez, Hebronhoz és Betlehemhez.” Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetnek Végrehajtó Bizottsága a “Megszállt Palesztina” című határozatában úgy döntött, hogy a jeruzsálemi Templom-hegy (amelyet csak arab nevén említ, mint … Tovább »

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Ha hiszünk a fogadóirodáknak, Hillary Clinton nem csupán az amerikai Demokrata Párt jelöltségére esélyes, de a dolgok jelenlegi állása szerint megnyerné az elnökválasztást is. “Hillary Clinton és Donald Trump is New Yorkban vághat vissza kedd éjjel” – latolgatják ma a lapok, de mi most Hillary családtörténetébe kukkantunk bele.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Ugyanazon a reggelen, amikor a Mazsihisz a Dunában talált – vélhetően az 1944-es tömeggyilkosságok idején megölt – áldozatok emberi maradványait helyezte nyugalomra a Kozma utcai temetőben, az EMIH közzétette a hírt: „Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.”

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

Lehet-e egy zsidó arab?

Kedd este, több száz összegyűlt ünneplő jelenlétében átadták a felújított óbudai zsinagógát. 

Óbudán egy korábban tévéstúdióként használt épület kezdett újra zsinagógagént működni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető … Tovább »

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.

Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint ahogyan a tudósok korábban gondolták.

A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. … Tovább »

1940-ben a nácik lerohanták Dániát és bevonultak Koppenhágába. A híres fizikus, Niels Bohr tudta, hogy bajban van: nála, az Elméleti Fizikai Intézetben volt ugyanis két kollégája Nobel-díja. Hogy ez miért volt baj? Max von Laue, a hitleri politika ellenzője, és a zsidó származású James Franck küldték el neki korábban díjaikat megőrzésre. Titokban, mert Németországból tilos volt aranyat kivinni, a díjak pedig 23 karátos aranyból készültek. A tetejében pedig a nevük is rajtuk szerepelt, ami egyenlő volt a beismeréssel. Mindez Niels Bohrra, mint a díjak őrzőjére nézve főbenjáró bűnnek minősült volna, ha a Gestapo megtalálja azokat. A probléma abszurd, de hatásos megoldásában Hevesy György volt segítségére.

Lehet-e egy arab zsidó?

A program részeként előadások és panelbeszélgetések hangzottak el az európai holokausztról, Nehru szerepéről a zsidó menekültek Indiában történő befogadásáról.

2015 márciusától egy esztendeig Magyarország volt a kormányok közötti IHRA (Holokauszt Emlékezési Szövetség) … Tovább »

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »