Tel-Avivban ismét divatbajött Theodor Herzl. Nem arról van szó, hogy a reprezentatív és rituális izraeli Herzl-emlékezéskultúra fedezte fel volna ismét, vagy olvasnák őt újra (Shlomo Avinerin kívül), hanem Tel Aviv hipszterei kezdték el hordani formabontó szakállát, utánozzák európaias, … Tovább »

Örömmel látom, hogy a Szombat szerkesztősége is úgy érzékeli: a „zsidókérdés” kifejezés már csak idézőjelben használható fogalom. Ahhoz, hogy ez így legyen, megítélésem szerint egy hangyányit én is hozzájárultam a 2012-ben lezajlott Gerő-Romsics vita keretében.[1] Hisz’ … Tovább »

Interjú Korcsolán Orsolya hegedűművésszel.

Amikor pár hónappal ezelőtt a Kertész-emlékülésen Turi Tímea visszaemlékezését hallgattam (A boldog Kertész),[1] nem is annyira az íróról mondottak érintettek meg, vagy az elméleti eszmefuttatás a holokauszttapasztalat művészi közvetíthetőségének problematikusságáról, hanem … Tovább »

Két erősen jobboldali politikus találkozik Budapesten – sulykolja a média. Ez éppen annyira igaz, mint amennyire nem. Jobboldalinak lenni – minden látszat ellenére – egészen mást jelent Izraelben és mást Magyarországon.

Magyarországon, csakúgy, mint Kelet-Közép-Európa számos … Tovább »

Kritikusai szerint „nyilas rabbi” volt, megmentettjei szerint a holokauszt „szent embere”. Harminc éve hunyt el Berend Béla, egykori szigetvári főrabbi.

A londoni Wiener Library könyvtárában található egy philadelphiai munkavégzési engedély 1948-ból. A dokumentum egy bizonyos … Tovább »

A magyar zsidókat olyan irányból érte támadás, amelyre egyáltalán nincsenek felkészülve: a kormány rajtaütésszerűen a nevükre szignált 30 milliárd forintot.

A magyar zsidók a hagyományos, szélsőjobboldali és/vagy holokauszt-relativizáló agresszióra vannak trenírozva, … Tovább »

Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk a CEU Jewish Studies nemzetközi konferenciáját az orosz zsidóság emancipációjának 100., illetve az Osztrák-Magyar Monarchia zsidósága emancipációjának 150. évfordulója alkalmából. A konferencia munkanyelve angol.

Jewish Emancipations in … Tovább »

A magyar kormány, amely – a magyar társadalom mély hajlandóságát követve – a nemzeti sérelmi politikára alapozta világképét és abból egyre impozánsabb ellenség-panoptikumot épített föl, most Soros Györgyöt találta meg fő mumusként. A kormányfő által „Soros egyetemnek” … Tovább »

Izrael és a diaszpóra – modern helyzetben

Izrael ma egészen különleges szerepet tölt be a közép-európai zsidó diaszpóra identitásában. Ez az identitás az elmúlt évtizedekben nagy változásokon ment keresztül. Jelentősen lecsökkent a vallásosok elemek aránya. Ugyanakkor … Tovább »

Merre tartasz Hollandia? – 4.

Újabb színfolt – talán több mint színfolt, talán nem – Dyab Abou Jahjah (1971) belga állampolgárságú, libanoni származású politikai aktivista, újságíró megjelenése a holland közéletben. A Dél-Libanonban született Jahjah Izrael-ellenessége … Tovább »

Ariszton első zsengéket hozott Apameából, Szíriából és elfogadták tőle, mert ezt mondták: Aki Szíriában vásárol az olyan, mintha Jeruzsálem környékén vásárolna.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett … Tovább »

Párbeszéd a párbeszédről – Bogárdi Szabó István válaszát közöljük

A Zimmermann család Mádon. Rögös múltfeltárás.

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.

Lehet-e egy arab zsidó?

Kedd reggel eltérítették az egyiptomi légitársaság Alexandriából Kairóba tartó járatát. Az A320-as gép 81 utasával a ciprusi Larnaca repülőterén kényszerleszállást hajtott végre.

Az elsődleges hírek szerint a fedélzeten egy fegyveres férfi tartja sakkban az utasokat … Tovább »

Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája

A nyugat-európai közvélekedés szerint antiszemita megnyilvánulások az átlagot meghaladó mértékben köthetők a moszlimokhoz. Erre a következtetésre jutott Günther Jikeli is, a párizsi ISGAP (Institute for the Study of Global Antisemitism and Policy) igazgatója is, aki közelmúltban publikált tanulmányában (Antisemitic Attitudes among Muslims in Europe: A Survey Review) összegezi az európai muszlimok antiszemitizmusára vonatkozó kutatások eredményeit.

“1984-ben egy családi Mikulás-esten 1944-es újságcikkek hullanak ki egy borítékból, az utódok megismerik a nagyapa történetét, aki a vészkorszak idején Élő Gyula néven bujkált Erdélyben…”