Albert Einstein német fizikus három, közvetlenül a II. világháború előtt egy náciellenes szervezetnek írt levele kerül kalapács alá a jövő héten Los Angelesben – tette közzé a Nate D. Sander aukciós ház pénteken.

A semmit nem felejtő és soha meg nem bocsátó Moszad-ügynökök újabb
kanyarja ezúttal a Kelet-Berlinnek álcázott Budapestre visz, ahol három
lelkes, de ügyetlen zsidó fiatal próbál elbánni egy megkötözött,
hatvanéves nőgyógyásszal. Aztán mégis egy hetvenes éveit taposó
matrónára marad a bosszú.

Bemutatja hétfőn a szekszárdi Magyarországi Német Színház (Deutsche
Bühne Ungarn, DBU) Ernst Pichler művét, egy Raoul Wallenbergről szóló
darabot, amelyet a salzburgi Theater (Off)ensive társulattal közösen
állított színpadra.

Akkor, a háború végével, mindenkinek volt története. Hihetetlen, csodálatos, abszurd, arról, hogyan menekült meg, hogyan úszta meg, a frontot, a bombázást, a deportálást, a bezártságot, a menetet, az ínséget és az elmebajt. Élvezettel és szörnyülködve meséltük, magunk sem hittük, hogy megtörtént, hogy megtörténhetett, hogy megúsztuk, hogy túléltük. 

Egy amerikai újságírónak köszönhetően négyezer zsidó jutott ki New Yorkba a második világháború idején, akik között nagy számban fordultak elő neves művészek és irodalmárok.
 

Május 12-14-e között a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tart nemzetközi műhely-foglalkozást a USC Soá Intézet. A programon, melynek címe „Változó tanulói szokások: Holokauszt-oktatás és az Internet”…
 

91 éves korában meghalt az amerikai irodalom klasszikusai közé tartozó J. D. Salinger, a Zabhegyező írója.
 

Ladislaus Löb magyar származású angliai professzor 2008-ban megírta hogyan került el Magyarországról Bergen-Belsenen át Svájcba, 1944-ben a híres Kasztner-féle mentőakció keretében. A szerzővel Erdélyről, Zsolt Béláról, a családtörténeti múlt eltűnéséről és a Kasztner Rezső személyével kapcsolatos máig tartó vitáról beszélgettünk.
 

“A körülmények hőse volt. Valakinek kellett tenni valamit. Jobb megmenteni életeket, mint nem tenni semmit” – mondta az egyik túlélő.

A Művészetet Kedvelők délutánján ez alkalommal 20. század egyik legnagyobb fotográfusának munkáiból nyílt kiállítást tekintjük meg a Ludwig Múzeumban. 

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

Jean-Luc Godard 80. éve küszöbén is meglepetést szerez rajongóinak. Spielberg, Polanski és Lelouch nyomdokain haladva ő is megpróbálja filmre vinni a XX. század egyik legnagyobb tragédiáját, a holokausztot.

Hogyan lehet Európát Auschwitz után újrafogalmazni? – ez a nagy kérdés foglalkoztatja Kertész Imrét a Le Monde című napilap kritikusa szerint A holocaust mint kultúra című esszékötetében.
 

A közép-kelet-európai régióban elsőként, a Közép-európai Egyetem (CEU) könyvtárában elérhető immár a Soá Intézet Vizuális Történelmi Archívumának (USC Shoah Foundation Institute for Visual History and Education) anyaga – adta hírül az Egyetem. 

Szakmai pályájára tekintve eddig három fontos kristályosodási pontot láthatunk. Időrendi sorrendben visszafelé: a kapcsolatanalízis megalkotása, a Ferenczi Egyesület életre hívása és a Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály megalapítása. Mivel a kapcsolatanalízis a legújabb fejlemény, ezért kezdjük ezzel a beszélgetést!

Teljes csendben, két évig húzódó tárgyalások után szenzációszámba menő kulturális hírről számolt be a napokban több hazai médium, illetve internetes portál. A világhírű, magyar származású fotóriporter, Robert Capa hagyatékából egy több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i székhelyű International Center of Photography-tól (ICP) még tavaly decemberben. A vételár a hírek szerint  835 ezer dollár volt. A megvásárolt gyűjteményt ezen a héten már ki is csomagolták Budapesten. A következőkben megismerhetik Capa igencsak kalandos életútját.

Jó lenne új fényben bemutatni Lengyelországot, s megszabadítani a rátapadt (elő)ítéletektől – bizonnyal ez is motiválta a lengyel külügyminisztériumot, amikor magyar újságírókat – köztük a Szombat szerkesztőjét –, hívta tanulmányútra: ismerjék meg, miként kezeli a XXI. századi Lengyelország a zsidóság ügyeit.

Huszonhatmillió dokumentumot tartalmaz egy internetes adatbank, amely segíthet a világ számos pontján élő zsidóknak nyomon követni családjuk történetét.

A Zsidó Nyári Fesztivál komoly költségvetéssel és igen nagy publicitással dolgozó kulturális eseménysorozat. Most augusztusban már tizenegyedszer rendezik meg Budapesten. 

Lengyel zsidó és orosz bevándorlók gyermekeként született Párizsban Raimund Lieblung néven. A család Polanski 3 éves korában Krakkóba költözött, ahonnan a második világháború idején deportálták őket. A fiút kiszöktették, de anyja meghalt, apjával csak a háború után találkozott újra.