Az alábbi levél valószínűleg 1165-ben íródott a marokkói Fezben, ahonnan Maimonides családjával együtt röviddel ezután továbbállni kényszerült. Egy kényszer-muzulmán zsidó arra a kérdésére, próbál­jon-e titokban zsidó parancsolatokat tartani, egy rabbitól azt a választ kapta: … Tovább »

Szívem Keletre vágyik

Szívem Keletre vágyik, s vagyok messze Nyugaton,

hogy lenne étel ízes, és édes a nyugalom,

miként teljesíthetném esküm s kötelességem,

míg Cion földjén Edom, én magam arab kézen.

Könnyű nekem Spanyolföld minden kincsét elhagynom,

ha a … Tovább »

„A dicsőséges Sebestyén apostol lovagi- és szerzetesrendjének a Főkáptalan által elfogadott és jóváha­gyott új szabályzata, mely kihirdettetett az Udvarnál az 1652. évben.” Madrid, Királyi nyomda 1702 (114-115. oldal).

Először: ismerik-e nevezett jelöltet, hány éves, … Tovább »

Ez év márciusában Madridban a Balmes utcai zsinagógá­ban rendezett ünnepélyen Hájim Herzog Izrael államelnöke mellett maga Juan Carlos, spanyol király is részt vett, amikor megemlékeztek a kiűzés 500. évfordulójáról. Májusban a külföldön élő, spanyol származású zsidók számára … Tovább »

Háború
Első pillantásra gyönyörű lánynak látszik:
a háborúval minden férfi játszani vágyik,
de amikor végre eljutnának az ágyig,
csak rút boszorkány, kibe foguk belevásik.
Ég és Föld
Az eget s a csillagokat nézem,
a földet, csúszó-mászó lényeit,
és kutatom megalkotásuk … Tovább »

Régi vicc, hogy az iskolában a tanító felszólítja a gyere­keket, soroljanak fel híres embereket. Ezek elkezdik: Ábrahám, Mózes, Dávid, Jézus, Marx, Einstein, Freud… Móric­ka jelentkezik: „Tanító bácsi kérem, lehet nem zsidó is?”
Ez juthat eszünkbe most, amikor Amerika felfedezőjé­ről, … Tovább »

A következő szemelvény A. B. Jehosúá „Szerelmesek” című regényének egy kis részlete, ami azt érzékelteti, hogy milyen Jeruzsálem hangulata a böjt előestéjén, és ez ho­gyan hat egy nem vallásos személyre.
Visszamegyek újból a vallásosak negyedébe. Körbe-körbe átfé­sülöm … Tovább »

1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese belee­gyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »

Egyszer elfelejtjük, milyen
Egyszer elfelejtjük, milyen a pusztulás –
a lerombolt szív-szentély, a gőzölgő tudat
s világtérképen az atomvillanás.
Egyszer elfelejtünk emlékezni,
az öröklét üvegkupoláiban hűsölünk,
ki feljebb, ki lent, attól függően,
hol szorított … Tovább »

Beszélgetés Erdei Grünwald Mihállyal és Beck Annával

Hallgatjuk és olvassuk a híradásaikat. Az Öböl-háború idején sietve kerestük a tőlük érkező jelentéseket. Korrekt és tárgyszerű információkat adnak Izraelről, s nem is gondolnánk, hogy ezért olykor küzdeniük kell. Az … Tovább »

Nemrég láthattuk a televízióban azt a filmet, amely egy hőslelkű orosz zsidó asszony kálváriájáról, valóságos pokoljárásáról szólt, a brezsnyevi Szovjetunióban.
Az oroszországi zsidók már a múlt század végétől tömegesen hagyták el hazá­jukat, amelyben sanyarú sorsuk … Tovább »

Leáldozott az amerikai zsidóság aranykora?

Az amerikai zsidóság helyzetének romlása és más egyéb kisebbségek megerősödése az elmúlt évben te­ret engedett a fokozott mértékben jelentkező antiszemita megnyilvánulásoknak. Emellett az egyre terjedő vegyes házasságok is árnyékot … Tovább »

Izraelből jönnek a dollármilliók
Gombátlanítás, speciális acéllemez szigetelés, 4 millió dollár, vörösrézlapok a tetőre. S hogy e néhány össze­vissza kavart szó hova illik, a fővárosban jövő-menő em­bernek nem kell magyarázni, hiszen azonnal beugrik a kép: Budán készül … Tovább »

Bennfentes üzletemberek ismernek egy ügyvédi irodát a Belváros szívében, amely egy kicsit más, mint a többi ügyvédi iroda a fővárosban. Izraeli munka­rend szerint üzemel, fogadóórák tehát nincsenek, reg­geltől estig várják az ügyfelek jelentkezését, gyakran még vasárnap is … Tovább »

Tűz,

fa,

kés együtt van.

És az áldozat?

Előttem megy, hátán a fa.

A szolga a hegy lábánál maradt. Izsák,

neve öröm volt, nevetés.

Kacagott Sára,

nevetett az égi hírnökön

s esztendőre újra csak nevetett.

Karján az ajándék:

ez a fiú, aki most … Tovább »

Egy olimpikon élete

Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fi­vérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »

Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el, majd az állami anyakönyvezés bevezetése után (1985) azzal párhuzamosan folyt. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb … Tovább »

„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk)
Májusi számunkban tudósítást közöltünk Hogyan ra­bolták és dézsmálták? címmel az 1944-ben kényszer letétbe került, majd Ausztriába kiszállított, onnan … Tovább »

Ki tanítson az Abonyi utcában?

Magyarországon 1945 előtt – a jasivákat nem is számítva – közel negyven zsidó iskolában oktattak. Több­ségük elemi ismereteket adott, volt továbbá szakmai végzettséget biztosító, a középiskola alsó négy osz­tályának számító polgári, Budapesten … Tovább »

Az egykor híres, ma inkább hírhedt Benedek István pro­fesszor szerint „hazánkat külső és belső ellenség veszi kö­rül.” Ehhez hasonlóan sajátos összefüggések hallhatók ki a Panoráma arab-izraeli konfliktust bemutató filmjeiből is. A Panoráma riporternője legutóbb például … Tovább »