Összesen 19,326 találat (17961 - 17980) : ie -.
„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1
(Vázsonyi Vilmos)
A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.
A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben
,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »
A BELZI RABBIT, Rokeach Áron rabbit és testvérét, Mordehájt, a bilgoráji rabbit 1943 májusában kicsempészték a bochniai gettóból. A mentési akciót egy bátor magyar katonatiszt szervezte, akit gazdagon megjutalmaztak merész tervéért.
A terv szerint a magas rangú katonatiszt „szolgálati … Tovább »
Zsidómentes városok, arabmentes utak?
IZRAEL AZT TERVEZI, hogy a palesztin autonómia kibontakozásával párhuzamosan új útrendszert épít ki a Jordán nyugati partján. Ez mintegy 400 kilométeren át 300 millió dolláros projektum keretében a nyugati part mind a száznegyven zsidó települését … Tovább »
A 80-AS ÉVEK ELEJE ÓTA Japánból az import ötszörösére növekedett – papíron. A japánok ugyanis az arab bojkottól félve Izraelbe irányuló exportjuk jelentős részét hongkongi vagy szingapúri vagy európai termékként adták el. (A hivatalosan még ma is tartó – noha ereje javát … Tovább »
TEL-AVIVBAN Arturo Toscanini vezényletével 1937-ben mutatkozott be a Filharmóniai Zenekar, azóta zenei központ a város. 1947-ben Edis de Philipe énekesnő létrehozott egy operaházat is, de olyan színpaddal, amely csak kevés szereplős művek bemutatására volt alkalmas, kicsi volt a nézőtér … Tovább »
II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT követően, a holocaust kitudódását Izraelben először döbbent hallgatás követte: a megilletődés és a szégyen valamiféle keveréke. Az idősebbek lelkiismeret-furdalást és vétkességet éreztek, hogy semmit sem tettek azért, hogy a tragédiát megelőzzék, … Tovább »
Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közreadta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasználatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.
S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor. II. rész
Előző számunkban kezdtük közölni a Gadó György tanár, újságíró, volt országgyűlési képviselő és Szántó T. Gábor közötti beszélgetést. Januárban Gadó gyermekkorára és ifjúságára emlékezett, kiábrándulására … Tovább »
Válaszol Simonyi Péter, a MAZSIKE ügyvezető elnöke
– Milyen eredményekről tud beszámolni?
– Az 1988-89-es fellendülést követő „hullámvölgyet” tekintve az a tény, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létezik, már eredmény. Sikernek érzem az orosz alijában való … Tovább »
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »
Összeállításunk elkészülte után, 1994 decemberében jelent meg a következő nyilatkozat:
A holocaust a század legnagyobb szégyene
Közös katolikus és ökumenikus nyilatkozat
A magyar katolikus egyház püspökei és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak … Tovább »
II. Vatikáni Zsinat, bíborosi körlevél – írott malaszt?
1993 JÚNIUSÁBAN baptista, evangélikus, református és római katolikus teológusokból álló munkacsoport tanulmánya jelent meg az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek sorozatában ZSINAGÓGA ÉS EGYHÁZ címmel, alatta pedig a kérdés: … Tovább »
A Hit Gyülekezetének kebelében megalakult Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ) az 1994-es holocaust emlékévben országszerte számos megemlékezést szervezett. Azzal, hogy e megemlékezéseken nem csupán részt vett, hanem ezeket kezdeményezte is, teljesen egyedül … Tovább »
„MENTENI, MAGYARÁZNI nem tudjuk, ami történt, de bevallani, elmondani igen. S e nemzedéknek ez lesz a feladata.” Márai Sándor 1943 44-ben írt Naplójának e szavai fogadták a látogatót a magyarországi holocaust emlék- kiállításán a budai várban. A kiállítás – fél év nyitva tartás … Tovább »
Az 1994-es esztendőben, a magyar holocaust ötvenedik évfordulóján, a mi zsidó közösségünk maradéka is megkapta Magyarország különböző szintű hivatalos fórumaitól azt az együttérzést, amelyet hitünk szerint megérdemel. Az emlékév eseményei késztettek az alábbi sorok megírására, … Tovább »
The February issue of Szombat begins with an essay by János Gadó in which he broadly reviews the mode of the Holocaust remembrances held in Hungary and analyzes the role of memory in the Jewish community’s self-perception. In 1994 the ’Congregation of Faith’ organized a series of events marking … Tovább »
(Péter László: Szőregi délutánok. Írások Szegedről, Püski Kiadó, 1994. 488 oldal. Ára: 440 Ft)
Akart-e egy 56 után rácsok mögé, majd könyvtárba zárt tudós egyetemi tanár negyven év alatt írt tengernyi cikkéből emlékművet állítani Szeged zsidó lakosainak? Tudatosan aligha. … Tovább »
(Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások. Fordította, válogatta és az utószót írta Tatár György. Holnap Kiadó, 1990, 227 oldal, 95 Ft)
A könyv válogatást nyújt az 1886-1929 között élt német-zsidó gondolkodó leveleiből, rövidebb írásaiból. Az asszimilált … Tovább »
1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavaromban … Tovább »
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »