A Hillél alapítvány oktató céllal indította el gyerekkönyv sorozatát 2008 decemberében. A könyveket Verő Bán Linda írja és szerkeszti. Az illusztrációk Petényi Tibor grafikus munkái, a versek Lackfi János tollából születnek.

Az augusztusi berlini atlétikai világbajnokság történései jó reklámot csináltak a Németországban csütörtökön bemutatott Berlin 36 című filmhez. Az atlétikai vb női 800 méteres síkfutásában győztes dél-afrikai Caster Semenyáról ugyanis egyre érdekesebb hírek látnak napvilágot. A nemzetközi szövetség ugyan csak novemberre végére ígér állásfoglalást,  a Sydney Daily Telegraph tudni véli, hogy a futónő hermafrodita, azaz nemcsak női nermi szervekkel rendelkezik.
 

A következő évek politikáját leginkább a világgazdasági válság határozza majd meg. Ez akkor is így lesz, ha a válság végül – bár erre ma kevés jel mutat – nem gyakorol ténylegesen akkora hatást a világra, ahogyan ma feltételezhetjük. Mostantól ugyanis a válságra hivatkozva változik a politika…
 

A Művészetet Kedvelők délutánján ez alkalommal 20. század egyik legnagyobb fotográfusának munkáiból nyílt kiállítást tekintjük meg a Ludwig Múzeumban. 

Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. 

Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.

Zsidó- és más negyedek – avagy Budapest egykor és ma címmel jelenteti meg tematikus szeptemberi számát a Szombat című kulturális folyóirat; az elsősorban a belső-erzsébetvárosi zsidónegyed múltját és jelenét bemutató lapszám ünnepélyes bemutatóját az európai zsidó kultúra napján, hétfő este tartották.

2009. szeptember 9-én délután 5 órakor négynapos nemzetközi diákkonferencia kezdődik, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Holokauszt Emlékközpont és a Docete Keresztény Oktatási Központ szervezésében, ahol a holokauszt utáni negyedik generáció diákjaié a főszerep.

Két jiddis kabaré-énekesnő lép fel a Spinozában. Tel Avivból jöttek a 7. Zsidó Nyári Fesztiválra. Anat Atzmon és Monica Wardimon. Színes frakkban énekelnek. Pár ezer elszívott cigaretta és megivott szeszek érlelték meg hangjukat.

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

Kőszeg Ferenc: K. történetei. Budapest, 2009, Magvető Könyvkiadó, 380 oldal, 2990 Ft
 

Szenvedélyes emlékirat-olvasóként egyik legnagyobb hiányérzetem, hogy manapság alig születnek a legközelebbi múltunkról szóló, jelenünkbe nyúló naplók, memoárok, feljegyzések. Meglehet, … Tovább »

A Magyar Nemzeti Arcvonal arra kérte a jelentkezőket, hogy utasítsák el az úgymond roma és a zsidó életmódot.
 

A látogatás “kivételesen hosszú” volt, szinte egész napos, de annak céljáról nem lehet tudni.
 

Ezt írja Kölcsey: „Megbűnhödte már e nép / A múltat s jövendőt”. Az ortográfiával ne törődjünk, Kölcsey korában más volt a helyesírás, koncentráljunk a lényegre. Megbűnhődte? De hát mit követett el ez a nemzet Kölcsey koráig?

A színművész gyászszertartása a Fiumei úti sírkertben lesz.
 

A libanoni határtól alig másfél kilométer távolságban fekvő Szasza kibuc minden egyes tagja dollár-milliomos lett. Az úgy történt, hogy a kibuc nem tudott megélni csupán a mezőgazdaságból és ezért több évvel ezelőtt egy ipari létesítményt is létesített. A gyárban lövedék-ellenálló mellényeket és katonai járművek akna ellen védelmező páncélozást gyártottak…
 

Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell, hogy akik a holokauszt borzalmas éveit és eszméit akarják visszahozni, ostobaságból, sértettségből, cinizmusból vagy hatalomvágyból, elszigetelődjenek és karanténba záródjanak – mondta vasárnap este Bajnai Gordon miniszterelnök a budapesti Dohány utcai zsinagógában, az épület fennállásának 150. évfordulója alkalmából tartott újraavatási ünnepségen.

Száznegyven éve, 1869. szeptember 6-án született Felix Salten osztrák író, akinek nevét Bambi című regénye tette közismertté.
 

A szeptemberi Budapest-szám tartalmából:

Komoróczy Géza: Zsidónegyedek Budapesten: egy kifejezés tisztázása
Pesten a zsidók a Király utca felső harmadában vetették meg a lábukat. A középkori mintától eltérően, nem a hatalmi központ közelében: a magisztrátus lehetőleg … Tovább »

Gázálarcos Jézus, posztamensen pózoló kaméleon és kalapos emberszőnyeg várja a Ráday Galéria látogatóit. Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművész iróniába mártott – az 1970-es évektől napjainkig készült – képeiből válogat a szeptember 2-án este hatkor, Zsidó nyár címen megnyílott kiállítás.