Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

A női egyenjogúsági mozgalmak által elért áttörésekről, és a Közel-Keleten élő nők helyzetéről is beszélt a Világhíradónak adott exkluzív interjújában Orit Zuaretz. Az izraeli parlament, a Knesszet képviselőnője szerint Magyarország jó barátjaként tudja, hogyan kell kritizálni a politikai döntéseket, ugyanakkor egyidejűleg támogatja is Izrael államát.
 

Schmitt Pál köztársasági elnökkel készült terjedelmes interjút közöl a Die Welt című német napilap; az újság a médiatörvényről, a készülő új alkotmányról és a magyar kormány gazdaságpolitikájáról is kérdezte az államfőt.
 

Ranschburg Jenő, a közismert és népszerű lélekgyógyász március 10-én, 76 éves korában elhunyt. A Szombat munkatársa, Várnai Pál napokkal korábban fejezte be a vele készült, alábbi interjút…

A magyar kormány a zsidó közösséggel való új típusú kapcsolattartás, a Holokauszt emlékének megőrzése, a zsidó közösségi igények és az intézményi támogatással kapcsolatos kérdések megvitatására egy bizottságot kért fel, melyben a Mazsihisz képviselői mellett külföldi zsidó szervezetek, a budapesti amerikai és az izraeli nagykövetség képviselői, valamint független zsidó szervezetek és személyiségek is helyet kaptak.

A Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár érdekképviseleti szervezetei, művészei és munkatársai kiállnak főzeneigazgatójuk, Kocsis Zoltán mellett.

„Két nagy titok él a magyar társadalomban: a levéltárak meg a zsidók. Mindkét témában egyszerre nyitunk a nyáron” – mondja a Magyar Zsidó Levéltár (Milev) vezetője. Toronyi Zsuzsanna a Dohány utcai látványraktár mellett azt is ígéri, hogy tanítványaival „benépesítik” Budapest első, zsidók lakta épületét, a legendás Orczy-házat.

Március 7-én 40 éves Rachel Weisz Oscar-díjas brit színésznő. Saját bevallása szerint e kor elérése egyáltalán nem zavarja, sőt magabiztosabbnak és kiegyensúlyozottabbnak érzi magát, mint húszas éveiben.
 

Hanna Yablonka, lánykori nevén Török Hanna, Izraelben született, kassai eredetű család gyermekeként. Szülei holokauszt-túlélők. A Ben Gurion egyetemen a Holokauszt történetének professzora. Magyarországon az Eichmann-per negyvenedeik évfordulója alkalmából több előadást tartott.

… Tovább »

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést Perczel Anna építész, Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész és Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró vehette át.
Perczel Anna átveszi az elismerést Szászfalvi Lászlótól
 

Harci indulókat énekelve vonultak vasárnap idegenek egy dóci tanya elé, ahol egy férfi három gyermekével volt otthon. Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő baráti társaságával, mintegy harminc emberrel jelent meg, mint mondta, nem felvonultak, hanem sétáltak egyet, s ha eljárás indul ellene, lemond mentelmi jogáról – írta csütörtökön a Délmagyarország.
 

Vasárnap nagygyűlést tart a Jobbik a mátrai településen, miután a helyi jobbikos vezető egy öngyilkosságot az árvízkárosult romák beköltöztetése és a “cigánybűnözés” elleni tiltakozásként értelmez.
 

Mandl Péter neve nem ismeretlen a hűséges Szombat olvasóknak. Különös hangulatú várostörténeteiből közöltünk válogatást egy ízben, s Mákonypersely című könyvéről is írtunk annakidején. Mesék voltak ezek is, mint a Sári és a Nemszemétke című könyve, mely a Pagony kiadó által elindított, s 2010 óta a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése által rendezett Aranyvackor pályázat idei első díját nyerte, s amelyhez illusztrációkat Kismarty-Lechner Zita készített.
 

Márciusban megjelenő új könyvében XVI. Benedek pápa teljességgel felmenti a zsidó népet az alól a vád alól, hogy felelős lenne Jézus haláláért, választ adva ezzel a kereszténység egyik legvitatottabb kérdésére – derül ki a könyv szerdán közzétett részleteiből az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint.
 

Olyan pillanatban kéne visszaszereznünk autonómiánkat, amikor a demokrácia kulcsintézményeinek sora veszíti el azt. De jó, ha nem felejtjük, az autonómia (jó esetben) nem pusztán intézményes állapot, hanem belső hangoltság is, ezt pedig nehezebb kívülről „felszámolni”, mint az intézmények önállóságát. Vagyis, akár élhetnénk is az alkalommal.

Bojkottálni fogja Irán az 2012-es londoni olimpiát, ha a szervezők nem változtatják meg az olimpiai logót. Irán szerint a logóból egyértelműen kiolvasható a Zion szó, ezért rasszista. Ziont a zsidó vallásban többek között Jeruzsálem megnevezésére is használják, de Salamon templomára is utalhatnak vele, Irán ezért a logó megszületése mögött zsidó konspirációt sejt.
hirdetés
 

Előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében. A Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek a jelenünk által felvetett problémák, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.
 

Kiindulópont Liszt Ferenc A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon 1861-ben megjelent könyve, pontosabban annak is közvetlenül a cigány zenére vonatkozó része. (A könyv eredetileg 1859-ben Párizsban jelent meg Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie címmel.)
 

Natalie Portman hétfő hajnalban valószínűleg megkapja a legjobb női alakítás Oscar-díját, ráadásul három filmben is feltűnt az elmúlt hetekben. Itt az ideje összegezni, mi történt vele, amióta Jean Reno mellett játszotta kislányként Mathildét. Volt három Csillagok háborúja, elvégezte a Harvardot, nyert Aranyglóbuszt.

Február 20-án a Mazsihisz Síp utcai székházában ülésezett a Magyar Zsidó Kongresszus. A megjelentek között nemcsak nők, de negyven alattiak is csak mutatóban voltak. A tanácskozás szünetében a Szombat tudósítója afelől érdeklődött Zoltai Gusztávtól, a Mazsihisznek a díszteremben rágyújtó ügyvezető igazgatójától, hogy szabad-e itt dohányozni. „Nem, de lehet” – hangzott a válasz.