Az elmúlt hónapokban szép számmal jelentek meg zsidó tárgyú vagy zsidó szerzőtől született szépirodalmi, törté­neti és filozófiai és ismeretterjesztő munkák.

Új sorozatunkban ezekből válogatunk a teljesség igénye nélkül. Többségükről részletes könyvismertetést is … Tovább »

A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán ma­guk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Veze­tője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” … Tovább »

A Don Juan-ból három részletet közlünk. Az elsőként idézett rész az előjátékban feltűnő rabbi monológja, amely­ben Simon saját érzéseit fogalmazta meg a zsidóságról.

A második a szerepváltás kezdete, lázadás a rákényszerített, megalázónak érzett helyzet ellen.

A … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Nem egy, nem kettő, nem három…

Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt ott­hon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »

„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat in­dított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propa­gandát – persze a magyar liberális poli­tikával való szoros … Tovább »

Anti utópiák, katasztrófa-forgatókönyvek a mai izraeli irodalomban
A polgárháborút katonai diktatúra követi Izraelben, mely­ben a baloldalt fölszámolják, csupán egyetlen kibuc, En Harod marad meg hírmondónak – ki tudja miért – és a regény főhőse ide igyekszik, útja során megismerkedve … Tovább »

Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról

Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »

Kedves János,

engedd meg, hadd könnyítsék szemé­lyes felelősséged terhén. Könyvemet egy megbecsülésnek örvendő kiadó je­lentette meg, kiadását a Soros Alapít­vány és a Mozgókép-alapítvány támo­gatta, sok könyvesboltban forgalmazták/forgalmazzák. H. M.-hez tehát személyes … Tovább »

A „német szellemiség” kihívása

Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton Lász­ló között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lénye­ges … Tovább »

Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mon­dandójának érvénye vagy érvénytelensé­ge, hanem a pontatlansága okán csíp­nek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »

sz. t. g.: Szeptembertől Schőner Alfréd a Rabbiképző Intézet rektora
Török Sándor: Kárpótlás vagy kártérítés?
Quittner János: Gratulálok!
Summary
Gimes Katalin: Hetedíziglen?
Korunk hegedűse: Itzhak Perlman
Várai Emil: Zsidó élmény – magyar irodalom?
Sanders Iván: Metakommunikáció … Tovább »

(Dina Wardi: Emlékmécsesek. A holocaust gyermekei. Bp., Ex Libris Kiadó, 1995. 255 old., 480 Ft)

A délszláv válság veszteségeinek fel­számolására életre hívott számos bizott­ság egyikének feladata a háborút át- és túlélt, lelki sérült gyerekek sebeinek gyógyítása, terápiája … Tovább »

„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”

(Bacher Vilmos, 1911)

A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »

I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban

A keresztények és meg nem keresz­teltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekin­tése ősi elv a katolikus Egyházban. Mi­előtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »

A Hamasz palesztin terrorszervezet számottevő támogatást élvez a lakosság körében – csakúgy, mint számos más terrorista csoport az iszlám világban. Mik az okai ennek a súlyos társadalmi jelenségnek – erről szól írásunk.

A gázai övezetben a Hamasz befolyása alatt álló Al-Szalah … Tovább »

Minden kétséget kizárólag olyan korszakban élünk, melyben a társadalmi kö­rülmények oly alapvetően megváltoztak, hogy a zsidók többsége az „identitáskészlet” régi modelljeit már nem tartja érvényesnek; a sűrűn emlegetett „identitásválság” tehát egy olyan betegség, amely … Tovább »

Napló

Hannah Arendt riportkönyve1 a jeruzsálemi Eichmann-perről igen nagy vihart kavart. Mindenekelőtt zsidó körökben. Arendt nem szereti a zsidókat, részben legalábbis felelőssé teszi őket a sorsukért – mondották sokan. Tipikus zsidó ön­gyűlölet. Hogy az Arendttel szembeni … Tovább »

Január 12-én jelent meg a Magyar Hírlapban a grúz-zsidó be­vándorlókról szóló riportom rövidített változata, míg a teljes szöveg a Szombat januári számában látott napvilágot.

A megjelenés estéjén Nagy Tibor hívott fel telefonon la­kásomon nyíregyházáról, az az újságíró, … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) képviselőtestületi ülése 1995. december 14-én

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató üdvözölte a megjelenteket, megállapí­totta, hogy a közgyűlés szavazóképes (a 80 küldöttből 47 volt jelen), némi nehezteléssel a hangjában észrevéte­lezte, … Tovább »