Összesen 6,183 találat (5521 - 5540) : ggy.
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd másfél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentőséggel bír. Ma már a … Tovább »
Március 6-án Izrael parlamentje, a Kneszet törvényt hozott, amely az elpusztított kelet-európai zsidóság nyelvét, a jiddist a nemzeti kulturális örökség részének nyilvánítja és az állam védelme alá helyezi. Mindez jelentős szemléletváltozást tükröz, miután Izraelben … Tovább »
A híres vilnai YIVO Intézet könyveinek útja – 1941-1996
A New Yorkban székelő YIVO Intézetbe ez év januárjában 26 ládányi dokumentum és egyéb tárgy érkezett Litvániából. A hajdan Vilnában (ma Vilnius) működő híres intézet anyagának maradéka ez, amit Avraham Szuckever … Tovább »
ZÁGRÁB A kommunista Jugoszlávia utódállamai megállapodást kötöttek az amerikai Holocaust Memorial Museummal, hogy eljuttatják Washingtonba a zsidókra vonatkozó, 1945 előtti dokumentációkat vagy azok másolatát. Elsőként Zágráb adta át a háború alatti horvát bábállam, a „Független … Tovább »
A BANKÁROK HALLGATÁSA ELLENÉRE
Múlt havi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Zsidó Világkongresszus (WJC) és a bankárok közötti tárgyalások megszakadtak a svájci bankokban a háború előtt és alatt elhelyezett, a zsidó tulajdonosok és örököseik elpusztítása miatt … Tovább »
1996. március 29., 23 óra 41 perc. Magyarország. Kelet-Európa.
Néhány éve a Magyar Hírlapban arról írtam, hogy milyen is az, amikor valaki cigány. Amikor más, mint a társadalom magát többséginek tartó része. Éljük csak bele magunkat ebbe a helyzetbe.
„Most nézzük meg mindezt … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
Dialógus két – összesen két – módon jöhet létre. Vagy hozzám szól valaki, vagy én szólok valakihez. A monológ azonban monológ marad, akkor is, ha a jelenlétemben folytatják, és akkor is, ha száz évvel ezelőtt írták le. Szalai Miklós – sok tekintetben jogos indulatú – írásához … Tovább »
Tatár Györgynek a „Szombat” legutóbbi számában megjelent írása késztet arra, hogy megszólaljak, mindazonáltal alapvetően nem az ő – jó szándékú – írását kívánom kritizálni, hanem a „posztmodern” értelmiség attitűdjét a fundamentalista vallásossággal szemben.
Tatár … Tovább »
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Olvasni jól tudok, megpróbálom magyarul az írást is. Minden Németországban, Ausztriában és a Schweizerische Eidgenossenschaftban megjelenő zsidó lapot elolvasok, más országokból pedig a magyar nyelvűeket, és hízelgés nélkül mondom, hogy a Szombat … Tovább »
Seres László és Gellért Kis Gábor egyaránt jó ismerőseim. Véleményem szerint túlzó és igazságtalan az a hangnem, amellyel Seres László Gellért Kis Gábort az áprilisi számban megtámadja. Személy szerint engem kedvezőtlenül érint az a – tudtommal még nem végleges – döntés, … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A rémület bénító pillanatát ritkán idézték fel olyan erővel, mint Kertész Imre a Jegyzőkönyv című elbeszélésében.
Az elbeszélő fönnakad a vámon, polgárjogait tiporják meg a törvényesség látszatával. Pénzt koboznak el tőle, a sajátját, amit azonban valaminő rendelet … Tovább »
Egyenlőség, 1896. április 10.
Védekezzünk!
Amiről éveken által a leggonoszabb éjszakáinkon se álmodtunk, de amit egy-két év óta mind fenyegetőbben látunk közeledni: a rém itt van. Rosszabb a dögvésznél, mert nem arra támad, a mi porladó rajtunk, hanem lelkünk épségét, … Tovább »
Zsidó diákszerveződés az amerikai egyetemeken
Hillel, az i. sz. I. században élt tanító és bölcs nevét viseli az az intézmény, amely az angolszász világ egyetemi campusain próbálja tömöríteni a zsidó fiatalokat. A hetvenéves szervezetet annak idején azért alapította az akkori … Tovább »
Az első száz év: sorsközösség, együttműködés, eltávolodás
Már a XIX. század folyamán említhetünk néhány olyan lépést, amelyek a későbbiekben zsidók és feketék kölcsönös közeledéséhez – aztán eltávolodásához – vezettek. A rabszolga-felszabadítások idején a … Tovább »
Néhány hónapja nagy botrányt keltett Izraelben az a tény, miszerint az Etiópiából bevándorolt zsidók (a „falasák”) által adott vért kiöntik, mivel körükben ötvenszer nagyobb a HIV-fertőzöttek aránya, mint az izraeli lakosság más csoportjaiban. A falasák tüntetését a … Tovább »