Rozsban a fogó címmel adta ki ismét az Európa Könyvkiadó J. D. Salinger Zabhegyezőjét. Barna Imre mai hangzatot kívánt adni a Catcher in the Rye 1951-ben napvilágot látott szövegének.

Életfogytig tartó szabadságvesztésre és még húsz, illetve tizenöt év börtönre ítélte az illetékes izraeli körzeti bíróság azt az izraeli férfit, aki 2014-ben kitervelte egy palesztin fiú brutális meggyilkolását – jelentette kedden a helyi közszolgálati rádió. 

A 30 … Tovább »

A drámaian csökkenő létszám ellenére büszkén tartja magát a valaha szebb időket megélt dél-afrikai zsidó közösség.

Rablógyilkosság áldozata lett az a 40 éves izraeli férfi Tiszakécskén, akinek eltűnéséről már beszámoltunk. 

Az ügyészség közlése szerint a 21 és 19 éves Kocsérról és Lakitelekről származó, de Tiszakécskén élő férfiak április 22-én este egy romos ház udvarán … Tovább »

„Ugye, anyu, a gyerekek nem is lehetnek zsidók,
csak a bácsik és nénik …?“
/Félálomban, nyitott ablakon keresztül hallott
utcai beszédtöredék, Kr.u. 1996-ban/
Tőzsér Árpád
 

Alt Jánosnak messze földön ismert és közkedvelt fotóműterme volt a kisvárosban. Majd … Tovább »

Két gyanúsítottat letartóztatott a magyar rendőrség, akik összefüggésbe hozhatók Ofir Gross izraeli turista  meggyilkolásával.

A 40 éves jeruzsálemi Gross mintegy két hete tűnt el, családja április 21-én vesztette el vele a kapcsolatot. Az Ofir Gross elleni emberölés gyanúja … Tovább »

Ravasz László református püspök ellentmondásos életéről írt könyvet Hatos Pál.

Hosszú hallgatás után részletes nyilatkozatot tett Németországban zajló büntetőperében az auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őre.

A német sajtóban Reinhold Hanning néven azonosított 94 éves nyugdíjas a detmoldi tartományi bíróságon tett nyilatkozatában … Tovább »

Felröppent a hír, hogy az idei cannes-i filmfesztivál ideje alatt egy dokumentumfilmet mutatnak be, mely igazolni próbálja az 1972-es müncheni olimpián – brutális kegyetlenséggel végrehajtott – 11 izraeli sportoló meggyilkolásának a jogosságát.

A libanoni Nasri Hajjaj rendezte … Tovább »

Interjú Gideon Greif izraeli történésszel, a Könnyek nélkül sírtunk című, a Sonderkommandókról írt könyv szerzőjével.

Ön 1986-ban kezdete kutatni a Sonderkommandók történetét. Mikor fejezte be a kutatást?

Nem fejeztem be: a mai napig kutatok és publikálok a témában. … Tovább »

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

Az első reggel mindig fejfájással kezdődik. A generációkon át hurcolt alkoholista génjeim miatt széder este szinte soha nem tudok megállni a kötelező négy pohár bornál. Rendre azon kapom magam, hogy jön az ötödik, a hatodik, aztán egy az életre, egy pedig a búcsúzásra, míg aztán végül lényegében sikerül magamtól is megszabadulni.

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Ha hiszünk a fogadóirodáknak, Hillary Clinton nem csupán az amerikai Demokrata Párt jelöltségére esélyes, de a dolgok jelenlegi állása szerint megnyerné az elnökválasztást is. “Hillary Clinton és Donald Trump is New Yorkban vághat vissza kedd éjjel” – latolgatják ma a lapok, de mi most Hillary családtörténetébe kukkantunk bele.

A lengyel jobboldali kormány új múzeummal állít emléket a lengyel zsidómentőknek. A német publicista szerint jobb- és baloldal egyaránt politikai haszonszerzésre használja az emlékezetpolitikát.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Ugyanazon a reggelen, amikor a Mazsihisz a Dunában talált – vélhetően az 1944-es tömeggyilkosságok idején megölt – áldozatok emberi maradványait helyezte nyugalomra a Kozma utcai temetőben, az EMIH közzétette a hírt: „Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták. Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.”

Cionista ellenállók, akik fütyültek a nácikra és a nyilasokra

A Kozma utcai zsidó temetőben, zsidó szertartás szerint helyezték örök nyugalomra azoknak a meggyilkolt embereknek a földi maradványait, akiknek csontjait még 2011-ben találták meg a Margit híd felújításakor a Duna medrében.