Összesen 568 találat (461 - 480) : Zeke Gyula.
Néhány órával azután jártunk a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Rónai Ivánnál, a múzeumi főosztály vezetőjénél, hogy a Duma után az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács is megszavazta a háború során a Szovjetunióba, illetve Oroszországba került műkincsek … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon
Spira Cvi Elimelech, a világhírű tudós és rabbi, aki a családfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbiszéket, s új hitközségében … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Örülnöm kellene, hiszen végre komoly és fontos problémákról alakult ki vita, olyanokról, amelyeknek életszaga van. Ami örömömnek némileg gátat szab, az az a fajta rekapituláció, amelyben a szerző részesíti Írásomat.
Ungvári cikkének több hibája is van. Az egyik az, … Tovább »
Budapest -Nyizsnij Novgorod
A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festményeket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi
Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte
Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
1899. június 21.
Tegnap reggel lementem a régi rue Cambonon a Tuilerie kertekig, ahol most egy autókiállítás van. Az automobilokat mintha éppen a számunkra készítették volna. Cementútjaink, ennél kevesebb vasútvonalunk lesz és már a kezdetektől fogva a közlekedés új formáit … Tovább »
Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.
Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség 1996. április 19-i és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1996. április 22-i zárt képviselő-testületi üléséről
Miután mind a két képviselő- testületi ülés úgy döntött, hogy a nyilvánosság kizárásával végzi munkáját, … Tovább »
Kétszáz tóra mint hadizsákmány
Magyarország 1944-es német és 45-ös szovjet kirablásakor súlyos veszteség érte a műkincsállományt. A nácik a zsidó otthonokat fosztották ki, a Vörös Hadsereg a kastélyok kincseit és a bankokban elhelyezett – kevés kivétellel szintén zsidó – … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
avagy miért nem megy, ami jár?
Mire e sorok megjelennek, talán végre megvan a döntés arról, végül is ki alapít (köz)alapítványt a zsidó közösségi vagyon működtetésére; talán végre eldől, kikből és kinek a vezetése alatt működik valamilyen kuratórium. Épp ideje volt … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Alexandriai Philón: Mózes élete
Örvendetes tény, hogy az Atlantisz Könyvkiadó megjelentette Philón értekezését Mózesről, hiszen Philón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »
A Mazsihisz képviselő-testületi ülése
Az írásba foglalt napirend szerinti nyitóima elmaradt. És majdnem elmaradt e tudósítás is, ugyanis Heisler András budapesti küldött a következőt javasolta: „Tekintettel arra, hogy éles viták is lesznek, ne széles körű nyilvánosság … Tovább »