Összesen 559 találat (441 - 460) : Zeke Gyula.
„Zsidó betegségek”?
A Magyar Pszichiátriai Társaság elnökeként nagy örömmel vállaltam a Szombat folyóirat szerkesztőségének felkérését, hogy segítsek egy olyan összeállítás elkészülésében, amely a zsidóságot érintő néhány idegrendszeri betegségről ad felvilágosítást. … Tovább »
Zsidó sorsok magyar filmen
Beszámoló egy konferenciáról
Folyóiratunk, a Szombat 1998 decemberében filmsorozatot és konferenciát rendezett a fenti címmel. A Puskin moziban és az Örökmozgó Filmmúzeumban több mint három tucat játék- és dokumentumfilm pergett le, melyet a Magyar … Tovább »
Őrségváltás előtt, őrségváltás után
Zsidóság a magyar filmiparban és a magyar játékfilmben (1930-45)
A vásári mutatványként induló film az első világháború éveiben került először közeli kapcsolatba a politikával. A kormányok ekkor használták fel először a … Tovább »
Hiányjel
Zsidó sorsok magyar filmen 1945 után
1945 tavaszán még alig ért véget a háború, szinte el sem kezdődött a romok eltakarítása, de a filmgyártás újjászervezése már beindult Szükség volt a filmekre, nemcsak azért, hogy szórakoztassák a harcok és a fasizmus … Tovább »
Előadók és témáik Erős Ferenc:A szembenézés kudarca és a „gyászra való képtelenség” Fábri Zoltán Utószezon című filmjében
Fábri 1966-os filmje korai kísérlet arra, hogy a filmművészet eszközével a magyar társadalom szembenézzen a Holocaust problémájával. A filmben … Tovább »
Egy diaszpórában élő reflexiói Izrael Állam születésének ötvenedikévfordulóján I. 1997-ben ünnepelték a világ zsidó közösségei a Bázelban megrendezett első cionista kongresszus centenáriumát, és az idén emlékeznek meg Izrael Állam függetlenségének ötvenedik évfordulójáról.
Ötvenhárom … Tovább »
Múltidézés
(Mezei András: Eredet. Múlt és Jövő Könyvek, New York-Budapest-Jeruzsálem, 1996, 100 oldal, 328 Ft)
Az elmúlt években Mezei András lelkiismeretes makacssággal halad visszafelé az időben. Az Adorno kötet versei a holocaustot idézik, s most továbblép, a szülők, … Tovább »
Az izraeli szocializmus úgy nyolcvan éve született, két eltérő hagyomány kínos nászából: a társadalmi igazságosság zsidó hagyományából, és az akkori, főleg orosz társadalmi víziókból.
Időzzünk el először a zsidó genetikai adottságon. A judaizmus hagyománya szerint, … Tovább »
Pozsony
július 31.
Azt mondja egy barátom, miért nem utazunk olyan helyre, ahol nincsenek zsidók, így úgysem nyugszom, és nem nyaralás lesz e néhány nap, hanem munka. Szó, ami szó, igaza van.
Feltétlenül meg szeretném keresni például Alexander Ferot, a Szlovákiai Zsidó … Tovább »
A KÉKSZAKÁLLÚ HAIFÁN Nem színpadi előadásban, hanem koncert keretében mutatta be az Izraeli Filharmónia Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című művét. Lengyel Menyhért szövegét Itamár Jáoz Keszt költötte át héberre. Judit és a Kékszakállú szerepét a Magyar … Tovább »
Diaszpóra(és)muvészet A Budapesti Zsidó Múzeum és a Szombat konferenciája Május 6-án és 7-én a Közép- és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézetben, az egykori Wahrmann-palotában került sor a rendezvényre. A nagy szakmai érdeklodéssel kísért szimpózium szellemében folytatása … Tovább »
Néhány órával azután jártunk a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Rónai Ivánnál, a múzeumi főosztály vezetőjénél, hogy a Duma után az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács is megszavazta a háború során a Szovjetunióba, illetve Oroszországba került műkincsek … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon
Spira Cvi Elimelech, a világhírű tudós és rabbi, aki a családfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbiszéket, s új hitközségében … Tovább »
A második évezred végére különleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a személyiség kultúrában megjelenő, az egyénnek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »
Örülnöm kellene, hiszen végre komoly és fontos problémákról alakult ki vita, olyanokról, amelyeknek életszaga van. Ami örömömnek némileg gátat szab, az az a fajta rekapituláció, amelyben a szerző részesíti Írásomat.
Ungvári cikkének több hibája is van. Az egyik az, … Tovább »
Budapest -Nyizsnij Novgorod
A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festményeket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi
Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte
Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »
Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradíció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?
Én … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »