A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 2024. május 12-én, vasárnap délelőtt 10.00 órakor (a Budapest VII. Síp u. 12. sz. alatti díszteremben) közgyűlést tart.

A hírt a mazsihisz.hu közölte.

A zsidó közéletre érzékeny nyilvánosság kíváncsian várja az elnöki … Tovább »

Izraelben lép fel a Sabbathsong Klezmer Band – Ramat Gan, színház, 2024. március 25. 19.00 óra.

Masa Tamás zenekar vezetővel beszélgettünk.

Mikor és hogyan alakult az együttes?

Annak idején héber nyelvoktatásra jártam. Volt egy kis évzáró ünnepség, ahol pár dalt elénekeltünk … Tovább »

A Hócipő megszerzett és nyilvánosságra hozott két dokumentumot, amelyeken többek közt a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás apja, Sulyok László aláírása olvasható. Az 1944 júniusában kelt két kérvény „zsidólakást” és „zsidóbútorokat” igényel a  Magyar Nemzeti … Tovább »

Én már csak a fiát, az idős korában is népszerű és keresett gyermekorvost ismerhettem személyesen az ötvenes-hatvanas években, akit kis páciensei szeretetből Bandika bácsinak becéztek, és ő ezt szelíden viselte, de a nagyváradi zsidóság tudatában afféle csodarabbiként élt tovább … Tovább »

A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.

A Lefkovicsék … Tovább »

Budapesten született 1956-ban. Édesanyját Lichtenwörth-be deportálták, onnan jött vissza, apja  a munkaszolgálatot élte túl. Pulitzer-emlékdíjas újságíró, történész. A Beszélő, majd a Népszabadság szerkesztője, jelenleg a HVG munkatársa, a Mozgó Világ kolumnistája. Több … Tovább »

A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői

A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »

Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.

Bár a cionista ellenállás … Tovább »

Körkérdést intéztünk a Hamasz Izrael ellen indított háborújáról, annak világvisszhangjáról, az antiszemitizmusba is áthajló Izrael-ellenes tüntetésekről írókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz. Az alábbiakban Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező válaszait … Tovább »

Elhuny Sólyom László volt köztársasági elnök, korábbi alkotmánybírósági elnök, a magyarországi jogállam megteremtésének egyik legfontosabb szereplője.

81 éves korában meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi … Tovább »

A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében

 „Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
 

Bevezetés

Dolgozatomban … Tovább »

Zsidó pártok az első köztársaságban

 Mennyiben volt képes az önálló és nemzeti alapú politikai artikulációra a két világháború közötti csehszlovákiai (szűkebben a kassai) zsidóság, illetve mekkora volt az igénye erre? 1918 novemberében Pöstyénben megalakult a Jüdischer … Tovább »

Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években

A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »

Salgótarjánban született, kutatásai középpontjában Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve áll, de Krúdy Gyula írásművészetének is nagy tisztelője. Szécsényben és Salgótarjánban városi- megyei múzeumokat igazgatott. Tagja, majd főtitkára a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. … Tovább »

1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »

Zsidóellenes támadások Ózdon 1946 februárjában

A második világháború után az ország számos területén támadták meg a holokausztot túlélő, a táborokból, munkaszolgálatból hazatérő zsidóságot. Több helyen, például Budapesten, Kaposváron és Debrecenben alaptalanul … Tovább »

Volt nemzetközi kapcsolati ügyintéző mezőgazdasági gépekkel foglalkozó intézményekben, titkárságvezető külkereskedelmi vállalatnál. Volt  a magyar külügyminisztérium szakmai főtanácsadója, Brüsszelben a Magyarországi Régiók és Önkormányzatok Képviselete igazgatóhelyettese, … Tovább »

A 19. század második felében Veszprém társadalmának egyik nevezetes famíliája a Cholnokyaké volt. Az apa, idősebb Cholnoky László (1840?–1901) jogvégzett ember volt, ügyvédként, ügyészként majd főügyészként a helyi közélet egyik prominense. Három nevezetes fia, Viktor (1868–1912), … Tovább »

Gombostűfej nagyságú gyöngyök sokasága, filc anyagok sokszínűsége, sütőpapírra rajzolt skiccek és mérnöki pontossággal megtervezett, méretarányos épületek rajzai pihennek a 82 éves hölgy asztalán.

A miliő már önmagában felért egy múltbéli utazással, de a bútorok, … Tovább »

Egy elfeledett lányregény írójáról

Személyes adóságom ez az írás Pásztor Árpád hírlapírónak a Princesz című lányregényéért cserébe. Tizenkét éves voltam, amikor apukám betege, békebeli úrinő, gazdag likőrgyáros özvegye karácsonyra megajándékozott a Princesz … Tovább »