Én már csak a fiát, az idős korában is népszerű és keresett gyermekorvost ismerhettem személyesen az ötvenes-hatvanas években, akit kis páciensei szeretetből Bandika bácsinak becéztek, és ő ezt szelíden viselte, de a nagyváradi zsidóság tudatában afféle csodarabbiként élt tovább … Tovább »

A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.

A Lefkovicsék … Tovább »

Budapesten született 1956-ban. Édesanyját Lichtenwörth-be deportálták, onnan jött vissza, apja  a munkaszolgálatot élte túl. Pulitzer-emlékdíjas újságíró, történész. A Beszélő, majd a Népszabadság szerkesztője, jelenleg a HVG munkatársa, a Mozgó Világ kolumnistája. Több … Tovább »

A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői

A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »

Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.

Bár a cionista ellenállás … Tovább »

Körkérdést intéztünk a Hamasz Izrael ellen indított háborújáról, annak világvisszhangjáról, az antiszemitizmusba is áthajló Izrael-ellenes tüntetésekről írókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz. Az alábbiakban Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező válaszait … Tovább »

Elhuny Sólyom László volt köztársasági elnök, korábbi alkotmánybírósági elnök, a magyarországi jogállam megteremtésének egyik legfontosabb szereplője.

81 éves korában meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi … Tovább »

A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében

 „Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
 

Bevezetés

Dolgozatomban … Tovább »

Zsidó pártok az első köztársaságban

 Mennyiben volt képes az önálló és nemzeti alapú politikai artikulációra a két világháború közötti csehszlovákiai (szűkebben a kassai) zsidóság, illetve mekkora volt az igénye erre? 1918 novemberében Pöstyénben megalakult a Jüdischer … Tovább »

Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években

A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »

Salgótarjánban született, kutatásai középpontjában Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve áll, de Krúdy Gyula írásművészetének is nagy tisztelője. Szécsényben és Salgótarjánban városi- megyei múzeumokat igazgatott. Tagja, majd főtitkára a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. … Tovább »

1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »

Zsidóellenes támadások Ózdon 1946 februárjában

A második világháború után az ország számos területén támadták meg a holokausztot túlélő, a táborokból, munkaszolgálatból hazatérő zsidóságot. Több helyen, például Budapesten, Kaposváron és Debrecenben alaptalanul … Tovább »

Volt nemzetközi kapcsolati ügyintéző mezőgazdasági gépekkel foglalkozó intézményekben, titkárságvezető külkereskedelmi vállalatnál. Volt  a magyar külügyminisztérium szakmai főtanácsadója, Brüsszelben a Magyarországi Régiók és Önkormányzatok Képviselete igazgatóhelyettese, … Tovább »

A 19. század második felében Veszprém társadalmának egyik nevezetes famíliája a Cholnokyaké volt. Az apa, idősebb Cholnoky László (1840?–1901) jogvégzett ember volt, ügyvédként, ügyészként majd főügyészként a helyi közélet egyik prominense. Három nevezetes fia, Viktor (1868–1912), … Tovább »

Gombostűfej nagyságú gyöngyök sokasága, filc anyagok sokszínűsége, sütőpapírra rajzolt skiccek és mérnöki pontossággal megtervezett, méretarányos épületek rajzai pihennek a 82 éves hölgy asztalán.

A miliő már önmagában felért egy múltbéli utazással, de a bútorok, … Tovább »

Egy elfeledett lányregény írójáról

Személyes adóságom ez az írás Pásztor Árpád hírlapírónak a Princesz című lányregényéért cserébe. Tizenkét éves voltam, amikor apukám betege, békebeli úrinő, gazdag likőrgyáros özvegye karácsonyra megajándékozott a Princesz … Tovább »

Pécsett született 1998-ban, gyermekkorát Szigetváron töltötte, azóta is ott él. Középiskolás éveiben kezdte érdekelni a kisváros történelme. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán történelem alapszakos bölcsész képesítést nyert, 2023-ban ugyanitt … Tovább »

A Magyar Királyi Igazságügyminisztérium 1942. szeptember hó 15-én kelt tanúsítványa megerősítette, hogy apu római katolikus, s erdélyi szombatosok ivadékaként az 1941-es és 1942-es zsidótörvények alapján „a nemzsidókkal esik egy tekintet alá”. Apai ágon tehát nem vagyok zsidó, … Tovább »

„Arról, hogy az egyszeri hivatalnok mit csinált, hogyan igényelte ki a zsidó szomszédjának a házát, hogyan költözött be, hogyan hordták szét a zsidók holmijait, ezekről általában nincs semmilyen párbeszéd. Ezt a leülepedett „valamit” alulról kellene megbolygatni, megvizsgálni … Tovább »