Találatok ‘ Zeke Gyula’

Összesen 559 találat (361 - 380) : Zeke Gyula.

“Ellopott idő” – Ámos Imre művészete

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Ámos 1941. januárjában kelt naplóbejegyzésében a munkaszolgálatot „ellopott időnek” nevezi. Ez a kifejezés munkásságára kettős értelemben is jellemző, egyrészről ahogyan páratlan erővel és érzékenységgel ragadta meg a lélek hangulatainak illanó varázsát, hogy a változót az örökkévalóságnak örökítse meg, mintha minden munkája a múló idővel dacolna.

Két férfi, egy eset

Írta: Szegő János - Rovat: Politika

Ha elolvassuk a Házassággal végződik című Zsolt Béla regényt, képet kapunk arról, milyen is volt a magyar prózában a húszas-harmincas években az úgynevezett harmadik vonal. Ezzel nem Zsolt Béla valóban meglévő és jelentékeny írói érdemeit vonjuk kétségbe, csupán arról van szó, hogy akkor, akár csak a fociban, mások voltak a dimenziók.  

70 éve fogadták el az első zsidótörvényt – Fajvédők és csendestársak

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Az Anschluss után az antiszemita magyar politikusok az antiszemita német politikusok kedvében (és széles magyar tömegek kedvében) is akartak járni és a Képviselőház elé terjesztették a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatot. Önálló magyar lépésről volt szó, 1938-ig a Harmadik Birodalom a zsidókérdésben nem próbált meg nyomást gyakorolni Magyarországra.

 

Elhunyt Mezei András

Írta: Szombat - Rovat: Politika

„Én sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok, hogy együttérzek Izraellel. Ugyanakkor nekem sincs mentségem: kiváltam a pionírok közül és visszacsúsztam a túlélő zsidóság ígéretföldjének hitt kommunista menedékébe. Zsidóságukat megtagadva, ezek az emberek előbb-utóbb torzult személyiségekké és potenciális áldozatokká váltak.

Családi történet

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Forrás: Népszabadság 2008. május 3. / Kőszeg Ferenc A hatnapos háborút követő Izrael-ellenes dobverés 1967-ben Magyarországon nem szélesedett antiszemita kampánnyá. Éppen akkor talán az igény sem volt meg rá, hiába fejtegették szakértők és újságírók (részben Izraelből visszaköltözött, … Tovább »

Miért lakunk a Wallenberg-utcában?

Írta: Klein Rudolf - Rovat: Politika

A kultúrtörténet az építészeti és városi együttesekben a harmóniát, az egységes emberi akarás kőben/téglában történő megvalósulását méltányolja, akár a céhmesterek által épített középkori bártfai főtérről legyen szó, akár pedig a modern vállalkozói világ pesti együtteseiről. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a globalizálódó világban az összhang, a társadalmi és az építészeti egység azok a kivételek, melyek azt a reményt táplálják, hogy talán még van lehetőség egyensúlyi állapotra, harmóniára ember és ember, ember és a környezet között.

[popup][/popup]