Összesen 571 találat (281 - 300) : Zeke Gyula.
A zeneszerző szerint megtiszteltetés a „nép ellensége” skatulyába tartozni
A tiszaeszlári perről írt egyfelvonásos groteszk-lírai operát Fischer Iván A Vörös Tehén címmel. A meggyilkolt Solymosi Eszterről szóló művet – amelynek szövege Krúdy regényéből, Kossuth levelezéséből … Tovább »
A Kazinczy utca 51. alatti házról az üres üzletportálok és az igénytelen, kőporos vakolattal, műanyag festékkel, olcsó nyílászárókkal felújított homlokzat alapján nem is sejteni, hogy a századforduló egyik legszebb szecessziós bérháza. A homlokzatát a renoválás gyakorlatilag … Tovább »
Ungváry Krisztiánnal beszélget Várnai Pál
Vázsonyi Vilmos könyvének minden bizonnyal a legfontosabb magyar zsidó polgári családregények között van a helye
Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,
Rendkívüli tisztújítást tartott ma a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Bár zárt ülést tartottak, ahol a mobiltelefonokat és az internetet is blokkolták, a Szombat munkatársa a helyszínen követte az eseményeket. A kortesbeszédek váratlan fordulataként, Feldmájer Péter … Tovább »
Heves vitákat kavaró dokumentumok kerültek az elmúlt napokban a MAZSIHISZ-küldöttek postaládájába Horovitz Tamás elnökjelölt vállalkozásáról. Feladójuk, Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ volt elnöke és a választ fogalmazó Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, bő másfél évtizednyi … Tovább »
Szentendre, Dunaszerdahely és Pécs után a Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumában mutatják be Ámos Imre festőművész és a 20. század kapcsolatát bemutató összművészeti kiállítást.
A második világháborúban munkaszolgálatosként meghalt művész munkásságát és … Tovább »
Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése
Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése
Interjú Ungváry Krisztiánnal
Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye és műveinek kiadója.
Huszadik századi traumáink
A zuglói nyilasper során elhangzott néhány tanúvallomás – üldözötteké és segítségnyújtóké egyaránt – örökítette meg egyes zuglói lakosok bátor kiállását.
Porból vesznek
Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október
A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.