1918 októberében a Monarchia csapatai beszüntették a harcot, Tisza István miniszterelnök bejelentette: „A háborút elvesztettük!”. Sokat szenvedett katonák tömegei özönlöttek haza a frontokról. Felelőst kerestek szenvedéseikért, amelyekről egyre inkább kiderült, hogy nem hozták … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Honnan jön a zseni?

Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:

 
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »

Hosszú betegség után elhunyt Surányi Vera filmesztéta, sokoldalú és fáradhatatlan kulturális munkás, aki 1990-től egyik úttörője és motorja volt a budapesti zsidó filmfesztiváloknak.

Személyében lapunk rendszeres szerzőjét gyászoljuk, aki többek között a Szombat kiadásában … Tovább »

Magyar olvasóknak is ismerős lehet a szerzőnk által vázolt helyzet: egy kelet-európai nacionalista kormány nagyfokú megértést tanúsít Izrael és a cionizmus iránt.

Hogyan fér össze Ukrajna kormányának főhajtása egyfelől a pogromokért felelő Szemjon Petljura, másfelől a … Tovább »

Valószínűleg Gulyás Márton videójáig érdemes visszamennünk, ha arra keressük a választ, miért is színezett antiszemita gyűlölet-bűncselekménnyé a kormány egy radikális cicaharcot.

Az ellenzéki aktivista kampányában nemcsak Gálvölgyi János vagy Stohl András, de Pörzse Sándor … Tovább »

“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »

„Állíts útmutatókat,

teremts emlékjeleket,

s figyelj az ösvényre,

az útra, melyet megtettél.”

Jeremiás 31, 21[1]

Száz esztendővel ezelőtt, 1916. január 23-án nyitotta meg termeit a nagyközönség előtt a Magyar-Zsidó Múzeum a budapesti Hold utca 23. alatti … Tovább »

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21 században – empirikus megközelítések címmel rendez közös konferenciát a WJLF, MSZT OSZ és az ELTE TÁTK OITK 2014. december 15-16-án.

A Budapesti Zsidó Hitközség a leginkább Zoltai Gusztávhoz köthető Schwezoff Dávidot választotta meg új ügyvezető igazgatójává.

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

A MaNDA két korszakos jelentőségű alkotás DVD-kiadásával emlékezik a holokauszt 70. évfordulójára. Május 22-én 17.00 órától az Örökmozgó Filmmúzeumban kerül sor a kiadványok bemutatójára, amelyen a filmek vetítése előtt neves szakemberek beszélgetnek a holokauszt ábrázolásáról a magyar filmben.

Bár a választás éjjelén csalódott volt a Jobbik vezérkara, másnap már bele is vágtak a következő kampányba. Három hét távlatából úgy tűnik, a párt előretörését az hozta, hogy a törzsszavazóknak elég volt a durva, de csak helyben folytatott kommunikáció, míg a cukikampány többszázezer újabb, gyanútlan szavazót hozott. Az sem volt hátrány, hogy a szélsőjobbos pártot egyik politikai ellenfele sem támadta. A Hetek cikke.

Heisler nem számít változásra, és erőt mutat. „A döntést meghoztuk, megyünk tovább” – közölte.

Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera

Szakácskönyv a túlélésért – Lichtenwörth, 1944-45

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Dorogi Sándor arra a lapunkban elsőként megjelent hírre reagált a
sonline.hu oldalán, miszerint a Kossuth- és Károlyi-szobor mellett az
1980-ban felállított József Attila-szobor is elkerülne a budapesti
Kossuth Lajos térről, miután a parlament elfogadott egy olyan
határozatot, hogy vissza kell állítani a Kossuth tér 1944 előtti
képzőművészeti arculatát.

“Ne merj mosolyogni, zsidó fattyú” – elítélik-e Képírót?
Képíró Sándor egykori csendőr-százados “újnyilas barátai” hasonló
módszert alkalmaznak, mint vészkorszakbeli elődeik: hőbörgéseikkel és
izomzatukkal próbálják megfélemlíteni a csendes többséget. Mindezt a
Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának épületében. Ha a II. világháború
során elkövetett háborús és népellenes bűncselekmények miatt folyó
perben felmentő ítélet születik, hősként ünnepelhetik a 97 éves
vádlottat, ha elmarasztalják, újabb ürügy adódik a vérszagú zsidózás
folytatására.